Véres találkozást ábrázol az ősi zsinagóga mozaikja

2014. július 15. 16:48

Véres csatajelenet "díszíti" egy ötödik századi zsinagóga padlózatát, amelyet egy észak-izraeli faluban fedeztek fel. A 3x2 méteres mozaik három vízszintes részre volt felosztva, a legalsó részen egy pajzsot cipelő, haldokló katona, valamint egy több lándzsával megsebzett, vérző bika található. A véres jelenet igencsak meglepte a leletet feltáró régészeket, ugyanis nem bibliai témájú.

Korábban

"Ez az első alkalom, hogy egy nem bibliai témájú jelenetet találtak egy ókori zsinagógában" - mondta Jodi Magness, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem munkatársa, az ásatás vezetője a Live Sciencenek.

A középső részen valamilyen tekerccsel a kezében egy idős ember látható, akit fiatal férfiak csoportja vesz körül. Különös keretet ad e képnek, hogy mindegyik hallgató egy-egy olajlámpást tart a kezében. A felső rész egy férfit ábrázol, aki egy bikát vezet a szarvánál fogva, továbbá mellettük tucatnyi, páncélba öltözött fegyveres és néhány elefánt látható. A szakértő szerint az elefántok jelenléte az első "nyom", amely arra utal, hogy nem bibliai témáról lesz szó.

"A harci elefántokat Nagy Sándortól kezdve a görög sereggel kötötték össze, úgy vélem, a mozaikon látható jelenet a makedón hódító és egy zsidó főpap találkozását elevenítette fel" - magyarázta elméletét Magness. "E történet különböző változatai Flavius Josephusnál, valamint a rabbinikus irodalomban is fellelhetők" - tette hozzá.

A helyszín első, 2012-es ásatásánál egy bibliai történetet ábrázoló mozaikot fedeztek fel, amelyen Sámson összegyűjtött néhány rókát. A Bírák könyvének 15. fejezete így írt a történetről: "ezzel Sámson elment, fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát. Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek. Így meggyújtotta a kévéket meg a lábon álló vetéseket, aztán a szőlőket és olajfákat is."

A következő nyáron az amerikai kutatók egy újabb sámsoni történetet bemutató mozaikra bukkantak, amelyen a "filiszteusok réme" kitépte helyükről a gázai városkapu szárnyait, vállára vette és elvitte a Hebronra néző hegy tetejére.

Magness és csapata reményét fejezte ki, hogy a zsinagóga további ásatásaiból többet tudhatnak majd meg a zsidók és a korai keresztények közötti kapcsolatról. A 2-3. században a pogány római császárok még üldözték a keresztényeket, a zsidóknak viszont megengedték újabb zsinagógák építését. A kutató szerint ez a tendencia az ötödik századra némiképp megváltozott, ugyanis a kereszténység államvallássá vált, és a zsidóság már nem élvezett akkora előnyöket, mint korábban. Magness szerint a feltárt zsinagóga építése és használata pont ezen korszakra datálható. Ha ez tényleg beigazolódik, a felfedezés némileg módosíthatja majd a keresztények és a korabeli zsidóság kapcsolatáról alkotott eddigi képet.

A kutatócsapat a mozaik mindhárom részletét elmozdította helyéről, és állagmegóvás céljából elszállíttatta. Az ásatás a következő tavasszal folytatódhat.