Megoldódhat az ókor egyik legnagyobb rejtélye

2014. június 20. 18:46

2500 éve nem találják a kutatók a magyarázatot arra, hova tűnhetett II. Kambüszész 50 ezer fős perzsa serege, amely Egyiptom nyugati felébe indult i. e. 524-ben, ám a Szahara sivatagjában rejtélyesen nyoma veszett. Egy holland kutató megtalálhatta a választ.


Hérodotosz szerint Nagy Kürosz perzsa király (i. e. 559-530) legidősebb fia, II. Kambüszész (i. e. 529-522) egy hatalmas sereget küldött nyugat felé, hogy elpusztítsa a (mai Egyiptom nyugati határainál lévő) Szíva-oázisbeli Ámon-templomot. Az 50 ezer harcos Luxor közelében hatolt be a végeláthatatlannak tűnő sivatagba, ahol az állig felfegyverzett harcosokat hetekkel később egy homokvihar lepte meg.

Habár sok kutató úgy vélte, a történet csupán egy legenda, amatőrök és hivatásos régészek évtizedeken át keresték a perzsa katonák maradványait. Olaf Kaper, a hollandiai Leiden Egyetem munkatársa sohasem hitt a történetben. "Néhányan azt várják, hogy egy teljes, fegyverben lévő sereg maradványait fogják megtalálni a homokban, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem lehet meghalni egy homokviharban" - mondta.

Kaper szerint a perzsa sereg nem eltűnt, hanem vereséget szenvedett. "Kutatásaim szerint a hadsereg nem nyugat felé haladt a sivatagban, hanem a végső állomásuk valójában a (Szíva-oázistól délkeletre található) Dakhla-oázis volt" - magyarázta. Hozzátette: "ugyanis itt volt III. Petubasztisz egyiptomi lázadó vezér seregeinek fő központja." A Perzsa Birodalom i. e. 525-ben elfoglalta Egyiptomot, azonban teljesen még nem tudta pacifikálni.

"Petubasztisz megtámadta a perzsákat, akik vereséget szenvedtek, a rebellis egyiptomi pedig az oázisból kiindulva kiterjeszthette uralmát Egyiptom nagy részére, ezt követően pedig a fővárosban, Memphiszben fáraóvá is választották" - magyarázta. Az, hogy II. Kambüszész seregének veresége titokban maradt, I. Dareiosz királynak (i. e. 522-486) köszönhető, aki a csata után két évvel véget vetett a vérengzésnek és elfojtotta az egyiptomiak függetlenedési törekvéseit.

"Dareiosz a szégyenletes vereséget a természeti elemek számlájára írta. A hatékony manipulációnak köszönhetően 75 évvel később Hérodotosz is »bevette« a homokviharos történetet, ahogyan ezt követően két és fél ezer éven át mindenki" - tette hozzá a kutató.

Kaper az elmúlt tíz évet ásatással töltötte a Dakhla-oázisbeli Amheidában. Ez év elején megfejtett egy ősi templomon lévő feliratot, amely III. Petubasztisz címeit sorolta fel. "Ekkor minden darabka a helyére került" - emlékezett vissza. "Az írás azt sugallta, hogy Egyiptom perzsa időszakának kezdetén ez a terület lehetett az ellenállók fellegvára, ezt követően pedig könnyű volt összerakni a teljes történetet" - mondta.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma