Emberbőrbe kötötték a Harvard egyik könyvét
2014. június 11. 17:00
Kutatók megerősítették, hogy a Harvard Egyetem könyvtárában található egyik könyvet emberbőrbe kötötték.
Korábban
A szóban forgó kötet Arsène Houssaye francia költő-esszéista Des destinées de l’ame (A lélek sorsai) című munkája, amely először 1879-ben jelent meg. A könyv birtokosa Houssaye egyik jó barátja, a metzi (Lorraine, Franciaország) származású Dr. Ludovic Bouland orvos-könyvgyűjtő volt. Houssaye a könyv megjelenése után adott egy példányt Bouland-nak, aki azt újrakötötte, az eljárást pedig egy kézzel írott - később a könyv lapjai között megtalált - levélben fejtette ki barátjának.
"A könyvet emberi bőrbe kötöttük, semmi díszítést nem tettünk rá, hogy ezzel is megőrizzük eleganciáját. Ha jól megfigyeljük, látni lehet a bőr pórusait is. Egy könyv, amely a lélekről szól, megérdemli, hogy emberi kötést kapjon: ezt a bőrdarabot egy nő hátából vettem" - írja Bouland. A vizsgálatok kiderítették, hogy Bouland medikusként jutott a bőrhöz, amit egy ismeretlen, szélütés következtében elhunyt, mentálisan beteg nő hátából vett. A férfi 1865-ben diplomázott a metzi orvosi egyetemen, ami azt jelenti, hogy több mint egy évtizeden át őrizgette a bőrdarabot, mielőtt felhasználta volna.
A kutatók már 1992-ben DNS-vizsgálatokat folytattak, de akkor nem jutottak eredményre. Később peptid tömegujjlenyomat-vizsgálatot végeztek rajta, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy a könyvet kecske-vagy báránybőrbe kötötték, majd a peptideket felépítő aminosavak sorrendjét vizsgálták. Az eredmények meggyőzték a szakértőket, akik "99,9 százalékban" biztosak abban, hogy a Des destinées de l’ame című könyvet emberi bőrbe kötötték.
Az emberbőrbe való könyvkötés gyakorlata a 16. századra nyúlik vissza. A 19. században számos olyan történet keringett, amelyek arról szóltak, hogy sok kivégzett és kórházi beteg testét ajánlották fel tudományos célokra, a maradványokból pedig gyakran jutott a könyvkötőknek is. A Harvard Egyetem könyvtárában fellelhető 15 millió kötet közül háromról hitték, hogy emberi bőrből készült, de a vizsgálatok megállapították, hogy a másik kettőt báránybőrbe kötötték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05