Nevet változtat a "zsidóölő" falu
2014. május 26. 09:28 MTI
Megváltoztatja négy évszázada viselt nevét egy Madridtól 260 kilométerre északra fekvő spanyol falu, Castrillo Matajudios, amelynek szavazásra jogosult 56 lakosa az európai parlamenti választásokkal egy napon szervezett voksoláson döntött arról, hogy megválik "zsidóölő" nevétől. Lorenzo Rodriguez polgármester szerint a faluban 29-en szavaztak a névváltoztatás mellett, 19-en ellene.
Történelmi dokumentumok szerint a település eredeti neve Castrillo Motajudios, vagyis a zsidók dombja volt. A Motajudios 1627-ben változott Matajudiosra (jelentése: ölj zsidókat!), bő egy évszázaddal az 1492-ben kiadott Alhambra-ediktum után, amely elrendelte, hogy a zsidók térjenek át a katolikus hitre, vagy hagyják el az országot. Azok közül, akik maradtak, sokan az inkvizíció kezére kerültek és máglyán égtek el.
Noha kutatók szerint Castrillo Matajudios környékén valóban öltek meg zsidókat, a falu katolikus hitre áttért zsidó lakói voltak azok, akik ezt a nevet adták a településnek. Lorenzo Rodriguez szerint a vallásuktól való elfordulást akarták így megerősíteni, hogy meggyőzzék a spanyol koronát hűségükről. Mások viszont úgy vélik, egyszerű betűhibáról van szó, amely aztán fennmaradt.
Castrillo Matajudios több turistát szeretne vonzani, a falu pedig úgy gondolta, a település zsidó múltjának hangsúlyozása segíthet ebben. Néhányukat zavarta is a furcsa név. Ma már egy zsidó sem él a faluban, Rodriguez szerint azonban sok lakosnak zsidó gyökerei vannak és a település címerében a Dávid-csillag is szerepel.
A spanyol kormány idén bocsánatot kért a zsidóktól és állampolgárságot ajánlott azok leszármazottainak, akik évszázadokkal ezelőtt kénytelenek voltak elhagyni az ibériai országot. A legtöbb szavazó, aki a névváltoztatásra voksolt, a Castrillo Motajudios nevet szeretné viszontlátni, végső döntés azonban csak júniusban várható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap