Szennyezett vizet ittak az ókori rómaiak
2014. május 6. 19:08
Akár százszor magasabb lehetett a híres római vízvezetékekből érkező víz ólomtartalma, mint a forrásoké - állapították meg francia szakemberek.
Korábban
A rómaiak vízimádók voltak, a birodalom városaiban ezrével építették a szökőkutakat, a fürdőket és az utcai kutakat - nem csoda, hogy a milliós lakosságú birodalmi központban alig voltak járványok. A római mérnökök, hogy biztosítsák az igényeket, szabványosított ólomcsöveket fektettek le, s magas akvaduktokat, más néven csatornahidakat (latinul aquaeductus vagy aquaduct) építettek, amelyeken megfelelő nyomást garantálták ahhoz, hogy célba juttassák a vizet.
Csakhogy a csatornahidakon érkező víz ólomtartalma rendkívül magas volt - állapították meg francia szakemberek. A Francis Albarède (Claude Bernard Egyetem) vezette kutatócsapat ugyanakkor kiemelte: bár az ivóvíz szennyezettsége aggodalomra adott okot, komoly egészségügyi problémát nem jelentett, s a bűnözési ráta sem ugrott meg általa. A kutatók az után jutottak a fenti következtetésre, hogy kőzetmintákat vettek a portusi kikötőből és a Tiberist (Tevere) a kikötővel összekötő csatornából.
A Tiberis kőzetmintáin végzett vizsgálatok meglepő eredményre jutottak: mint kiderült, a folyóban kétféle víz keveredett egymással. Az első természetes folyóvíz volt, amelynek ólomizotópjai az Appenninekből és a Rómától 20 kilométerre délkeletre levő Colli Albani vulkanikus kőzetéből származtak. A másik egy sokkal tisztább ivóvíz, amit a folyóba eresztettek; ebben olyan ólomizotópot mutattak ki, amely nem ismert Olaszország területéről. A szakemberek szerint az ólmot vélhetően máshol bányászták, talán a németországi Eifelnél vagy az angliai Pennine-hegységben.
A kőzetmintákon végzett vizsgálatok szerint a római csapvíz ólomszintje változó volt, 14-105-ször nagyobb a forrásvízénél - olvasható a szakembereknek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap