Nem Heródes király építhette a jeruzsálemi templomot

2014. április 25. 17:59

Kétezer éves kőfaragó vésőt fedeztek fel izraeli kutatók, akik úgy vélik ezen eszközt is használták Jeruzsálem nyugati falának (másik nevén: Siratófal) építésekor. A véső mellett számos, a második templom korabeli lelet is előbukkant a föld alól, amelyek alapján bizton állítható, hogy a zsidók legszentebb épületét nem Heródes király építette.


A jeruzsálemi templom makettje

A körülbelül hat centiméter hosszú, fémből készült, a végén ellaposodó véső mellett római kardot, főzőedényt, aranyharangot, pénzérméket és kerámiapecsétet is felfedeztek a kutatók Jeruzsálemnél. A leletek alapján a szakértők arra következtettek, hogy a nyugati falat - amelyet mind a muszlimok, mind a zsidók szentként tisztelnek - bizonyára nem Heródes király építette. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa, Eli Shukron múlt nyáron talált rá a fal tövében a vésőre.

A Siratófal a zsidó nép egyik legszentebb helye, ugyanis miután i. sz. 70-ben a rómaiak lerombolták a második jeruzsálemi templomot, csupán ez, vagyis a monumentális épület nyugati fala maradt meg. Az iszlám szintén szentként tekint az általuk Burák Falnak tekintett Siratófalra, amelyhez - a Korán tanítása szerint - Mohamed próféta a szárnyas lovát kötötte ki, melynek segítségével Mekkából Jeruzsálembe érkezett. A muszlimok szerint a szent fal nem a második templom, hanem az ősi al-Aksza mecset maradványa.

Shukron - aki az elmúlt 19 évben a Haifai Egyetem munkatársával, Ronny Reichhel karöltve dolgozik a területen - úgy véli, hogy a vésőt egy, a fal melletti állványzat magasabb szakaszán dolgozó izraeli kőfaragó használhatta. "Egy kőtörmelék közepén találtuk meg a szerszámot, amely leeshetett a magasból" - nyilatkozta a kutató az izraeli Háárecnek.

"Az emberek imádkoznak e falak előtt, amelyet többször meg is csókolnak, azonban bele sem gondolnak, hogy egykoron valaki ezt a keze munkájával formázta meg" - mondta Shukron, majd hozzátette: "ez az első alkalom, hogy egy olyan eszközt foghatunk a kezünkbe, amelyet a fal építéséhez használtak."

A Háárec értesülései szerint az IAA még nem erősítette meg a felfedezés tényét, azonban Shukron bízik az eddigi eredményekben. A Régészeti Hatóság csak akkor szólal meg a leletet illetően, ha az összes vizsgálat lezárult. Az eszközt a nyugati fal alapjainál, a második templom korabeli főutca szintje alatt hat méterrel találták meg.

Az az általánosan elismert tény, hogy Heródes király a Templom-hegyet érintő hatalmas bővítési akciójába a második templom építése is beletartozott, azonban a kutatók úgy vélik, a templom nyugati fala minden bizonnyal nem a Biblia legvéresebb kezű zsarnoka által építtetett. Shukron elmondta, hogy ez az állítás biztos alapon áll, ugyanis a fal alatt számos pénzérmét találtak, amelyek a Heródes halála utáni évtizedekből valók.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma