A mérföldkövek évszázada

2014. április 9-11. között harmadik alkalommal került megrendezésre az Európa Emlékezete című nemzetközi szimpózium. A 20. századi történelemmel foglalkozó mintegy 170 - köztük számos magyarországi - intézet és társadalmi szervezetek delegáltjai harminc országból érkeztek Prágába, hogy az ez évre eső jelentős történelmi évfordulók kapcsán - első világháború, második világháború, 1989-es rendszerváltás - a modern emlékezetkultúráról tanácskozzanak. A rendezvény az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának kezdeményezéseként valósult meg. 

Marci Shore, az amerikai Yale Egyetem 20. századi kelet-európai történelemre specializálódott történésze a konferencia nyitó előadásában több, a kommunista rezsimekkel kollaboráló neves személy - így a cseh Milan Kundera, vagy a lengyel Leslaw Maleszka - esetén keresztül mutatott rá: ama erős vágyunk, hogy szembenézzünk a múlttal, bár érthető, azt a veszélyt hordozza magában, hogy eltávolít bennünket az emberi természet és a múlt lényegének megismerésétől. A történész úgy vélekedett: még mindig nem foglalkozunk eleget azzal a kérdéssel, hogy milyen reláció van a totalitárius rendszerek és a magánszféra, a magánéletek tönkretétele között.

Małgorzata Omilanowska, a lengyel Kulturális Minisztérium és Nemzeti Örökség államtitkára nagy sikernek tartja a szimpóziumot, és örömét fejezte ki, hogy a résztvevő intézetek száma évről évre nő. "Közös történelmünk van, de különböző tapasztalatokkal rendelkezünk, az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata pedig egy modellt kínál az emlékezetpolitika problémáinak megoldására" - fejtette ki.

A hidegháborús örökségről szólva Laure Neumayer, a Párizsi Egyetem kutatója kifejtette, hogy a kommunizmus bukása után 25 évvel sem vontuk még le teljesen a morális és politikai következményeket. A korszak egyik hatalmas örökségének, egyben az Európai Unió előtt álló nagy kihívásnak a nemzetenként eltérő interpretációkat (memory gapes) nevezte.

Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatója a lengyel forradalommal kapcsolatban elmondta: az angol szakirodalomban limited revolution (korlátozott forradalom) néven emlegetett 1989-es események legnagyobb eredménye, hogy a rendszerváltásra vér nélkül, tárgyalás révén került sor. Hozzátette, 1989-et nagy várakozás előzte meg, de ugyanolyan nagy csalódás követte a gazdasági helyzet, az új politikai osztály és az elmaradt felelősségrevonások miatt. Kiemelte, hogy Közép-Kelet-Európában egyfajta regionális versengés folyik a tekintetben, hogy melyik nemzet szenvedett többet a kommunizmus alatt, ki kezdte a felkelést a rendszer ellen és ki tett többet a bukásáért.

Mindannyian az új generáció tagjai vagyunk - jelentette ki Sandra Vokk, az észt Unitas alapítvány munkatársa, aki a legújabbkori európai történelem tanításának új interpretációit vizsgálta. Rámutatott: az új generáció számára már nem elég egyetlen csatorna, mivel az nem elégíti ki az érdeklődésünket, ezért új technológiákat (virtuális múzeumok, mobilapplikációk) kell bevonni a történelemtanításba. Sandra Vokk úgy vélekedett, attól, hogy új médiumok révén juttatjuk az üzenetet, nem fogjuk "elveszíteni" történelmünket, mivel az eredeti forrást nem tévesztjük szem elől, csupán azt kell megtanítani a fiataloknak, hogyan válasszák ki a hiteles forrást.

Az Európa Emlékezete idei programsorozatának középpontjában az 1942-es lidicei mészárlás állt. A Prágától 16 kilométerre található Lidice arról ismert, hogy 1942. június 10-én a németek földig rombolták és lemészárolták a falu teljes férfilakosságát, megtorlásul a Reinhard Heydrich német helytartó ellen elkövetett merényletért. 

A helytartót Angliából útnak indított, ejtőernyővel ledobott cseh partizánok ölték meg 1942. május 27-én, s bár a falunak semmi köze nem volt a gyilkossághoz, a nácik a lidiceieken álltak bosszút. A falu összes, 15 éven felüli férfi lakosát - 192 főt - agyonlőtték, a 196 asszonyt a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, az édesanyjuktól elválasztott 105 gyermeket pedig a lengyelországi chełmno-i megsemmisítő táborba vitték, ahol közülük nyolcvankettőt gázkamrákká alakított teherautókban gyilkoltak meg.

A háború végeztével csupán 153 nő és 17 gyermek térhetett haza Lidicébe. A második világháborút követően az elpusztított falut újraépítették, az egykori település helyén pedig nemzeti emlékhelyet alakítottak ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
• Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával
• Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
• Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először
• Példaképpé vált hazájában a polgárháborút megnyerő Abraham Lincoln
• A könnyűzene nemzetközileg elismert mesterei érkeznek idén Budapestre