Raffaello-képet találtak egy spanyol gyűjteményben
2014. április 8. 16:17 MTI
Általános vélekedés szerint Raffaello Santi reneszánsz olasz festő nem készített másolatokat saját alkotásairól, egy córdobai magángyűjteményben azonban rábukkantak A folignói madonna című festményének spanyol szakemberek által autentikusnak tartott, kisebb másolatára.
Korábban
Az eredeti festményt, amely a vatikáni képtárban látható, fatáblára festette az olasz művész 1511-1512-ben. Sigismondo de' Conti, II. Gyula pápa titkára rendelte meg a képet hálaadásként Szűz Máriának az után, hogy a nemes ember folignói házát villámcsapás érte, mégsem okozott benne kárt.
Először a római Capitolium dombján levő Santa Maria in Aracoeli-templomban állították ki, ahova de' Contit eltemették. 1566-ben a Raffaello-festmény az umbriai Folignóban lévő Szent Anna-templomba került, innen 1797-ben a francia csapatok vitték el Párizsba, ahol a fatáblára festett olajképet vászonra helyezték át.
Luis Rodríguez Simón, a Granadai Egyetem szakembere közölte, hogy a córdobai magángyűjteményben felbukkant kép tudományos vizsgálata és archív kutatások nyomán nyilvánvaló a kapcsolat a spanyolországi és a vatikáni festmény között, és előbbi akár a Vatikánban őrzött fő festményhez készült tanulmány is lehet - olvasható a The Art Newspaper művészeti folyóirat honlapján.
"A kisebb madonna-festmény jelenlegi tulajdonosának őse egy üzletember volt Franciaországban, és ő hozta Córdobába a képet" - mondta. Azt azonban nem tudják a szakemberek, hogy ez mikor történt, mint ahogy arról sem tudni semmit, miként került a kép Párizsba. Ez a kisebb festmény is fatáblára készült, és a 19. század végén tették át vászonra Franciaországban. Erről tanúskodnak a vászonra ragasztott könyvlapok, amelyeket 1872-ben nyomtak.
Olasz művészettörténészek vegyesen fogadták a felfedezést. Stefano Alessandrini, az olasz kulturális tárca tanácsadója szerint "a festmény lehet egy jó másolat is, amelyet akkor készítettek, amikor a Louvre 1797 és 1816 között kiállította a képet". Hangoztatta, hogy megfigyelt rajta olyan repedezéseket, amelyek a 19. századi műalkotások jellemzői, és nem olyan festményekéé, amelyeket fatábláról vittek át vászonra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat
- Ügyesen egyensúlyozott a nagyhatalmak között Törökország a 2. világháborúban
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Teleki Pál lelkiismerete nem bírta el az „örök barátság” felmondását
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap