Szív nélkül temették el a "hagyománytisztelő" egyiptomi múmiát

A radiokarbonos vizsgálatok szerint az ismeretlen nevű egyiptomi nő 30-50 éves korában, valamikor a római uralom idején, nagyjából 1700 éve hunyt el. A legtöbb egyiptomihoz hasonlóan súlyos fogbetegségektől szenvedett, néhány foga pedig kihullott.

Noha a Római Birodalom hódítását követően, a római kultúra és a kereszténység terjedésével párhuzamosan Egyiptomban visszaszorult a mumifikálás hagyománya, az egyiptomi nő és családja szemmel láthatóan ragaszkodtak az egyiptomi szokásokhoz; ahogy azt a CT-vizsgálat megmutatta, a balzsamozók a gátnál (perineum) kivették a nő belső szerveit, így beleit, gyomrát, máját, sőt a szívét is, agyvelejét azonban érintetlenül hagyták. Fejére és hasára fűszereket, illetve zuzmót tettek, testét bepólyálták, majd feltehetően egy szarkofágba tették. A 19. századi feljegyzések szerint végső nyughelye Luxor közelében volt.

Mielőtt a balzsamozók végeztek volna, a nyílásba vásznat és gyantát tettek, majd mellcsontjára és hasára egy, a kartonázshoz (papírmasé-keverék, amelyhez lenvásznat, enyvet és gipszet is felhasználtak) hasonló anyagot helyeztek, azzal a feltett szándékkal, hogy rituálisan begyógyítsák az általuk okozott "sebeket", s hogy azzal mintegy pótolják az eltávolított szívet.

A múmia - amit a montreali McGill Egyetemhez tartozó Redpath Museumban őriznek - és a koporsó a 19. században került vásárlás útján Kanadába - azt a szakértők nem tudják megállapítani, hogy a most látható szarkofág eredetileg is a nő számára készült-e, ebben a korban ugyanis az antik kincsekkel kereskedők a múmiákat sokszor tették koporsókba, hogy így lehetőleg még több pénzt kapjanak értük, a szarkofágokat pedig az ókorban többször felhasználták.

A szív fontos szerepet játszott az ókori egyiptomiak kultuszában. A „szív megmérettetése” elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyeztek, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezte. Amennyiben a halott szíve könnyebb, mint a strucctoll, az illető méltó, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A strucctollnál súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelzi, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét.

Ebből az tényből kiindulva az egyiptológusok sokáig azt hitték, hogy a mumifikálás során nem távolították el véglegesen az elhunyt szívét, ám ezt több - például a mostani - kutatás is megcáfolta. "Igazából nem tudjuk, mi történt a kivett szívvel" - közölte Andrew Wade, a hamiltoni (Kanada) McMaster Egyetem professzora. Elképzelhető, hogy egy időre az elhunytak belső szerveit őrző kanópuszedényekbe helyezték, de ezt szövettani vizsgálatokkal kellene megerősíteni, tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült