Ősi időjárás-jelentés írhatja át a Közel-Kelet kronológiáját
2014. április 7. 08:59
Egy 3500 éves kőtömbön lévő egyiptomi felirat lehet a világ egyik legősibb, időjárásra vonatkozó észlelése, vélik a kutatók, akik szerint ez a néhány sor új megvilágításba helyezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.
Korábban
A közel 180 centiméter magas, "Vihar-sztélének" nevezett kalcitkövön lévő 40 soros felirat új fordítása esőről és sötétségről, "szünet nélküli viharról" és "háborgó égről" számol be, s igen költőien utal a mennydörgésre: "jóval hangosabb a tömegek sírásánál".
A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint a szokatlan időjárási jelenség a Théra sziget (mai nevén: Szantorini) vulkánjának kitörésével magyarázható. A vulkánkitörések jelentős hatással lehetnek az időjárásra, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a thérai erupció valószínűleg hatalmas pusztítást okozhatott Egyiptomban.
A szöveg szerint a hatalmas vihar az i.e. 16. században élt I. Jahmesz fáraó idejére tehető, ami azt jelentheti, hogy uralkodására az eddig gondoltnál korábban került sor, mindez pedig átírhatja a korabeli birodalmak átrendeződésének kronológiáját is. A 18. dinasztia első fáraójának uralma az Egyiptomi Újbirodalom kezdetét jelöli, amikor a Nílus menti ország hatalma csúcsán állt, miután elűzte a Középbirodalmat leigázó hükszoszokat. A hatalmas kődarabot Thébában (a mai Luxor), a fáraó uralmának központjában, Egyiptom déli fővárosában találták meg.
I. Jahmesz fáraóról fennmaradt ábrázolás
Ha a sztélé valóban a thérai vulkán kirobbanásáról adott hírt, s a leírás ténylegesen I. Jahmesz kormányzásának idejéről szól, úgy a birodalmak jövőjét meghatározó vulkánkitörés, valamint a fáraó uralma az eddigi időpontnál (i. e. 1550) 30-50 évvel korábbra tehető. Mindez pedig módosíthat jó néhány, a Mediterráneum keleti térségének történetét meghatározó időpontot - magyarázta Nadine Moeller, az ókori városépítészet és kronológia szakértője.
2006-ban egy vulkáni hamu alá temetett olajfa radiokarbonos vizsgálata a robbanás idejét i. e. 1621-1605 közé helyezte, mindez pedig nem volt összeegyeztethető az addigi időponttal, magyarázta Felix Hoeflmayer, a Keleti Intézet munkatársa. Azonban a felvetés, miszerint Jahmesz király uralkodására mintegy fél évszázaddal korábban kerülhetett sor, megoldhatja a kronológiai anomáliát.
A fáraó uralkodási idejének felülvizsgálata nyomán az ókori Közel-Kelet eseményei immáron logikusabban illeszkednek egymáshoz. A korszak fontosabb eseményei, mint például a kánaánita hatalom bukása vagy a Babiloni Birodalom összeomlása időben megfelelő és ésszerű kronológiai sorrendbe kerülnek. "Ez az új információ abban is segíthet, hogy jobban megérthessük a környezet birodalmakra való hatását" - tette hozzá David Schloen, a Keleti Intézet egyetemi docense.
Az új kronológia azt is segített megmagyarázni, hogyan emelkedhetett hatalomra I. Jahmesz, illetve miként sikerült kiszorítani az ősi birodalomból a trónbitorló hükszoszokat, magyarázta Schloen. A vulkánkitöréssel keletkező cunami elpusztíthatta a hükszoszok kezében lévő kikötőket, jelentősen meggyengítve ezzel tengeri hatalmukat. Ezen túlmenően jelentős visszaesés keletkezhetett a Közel-Kelet mezőgazdaságában és a kereskedelemben, aláásva a Babiloni Birodalom térségbeli hatalmát, és szintén megmagyarázza, hogy a korábban oly erős birodalom miért nem volt képes ellenállni a mai Törökország területéről érkező hettita inváziónak.
Az elmélet bírálói szerint a sztélé szövegének nincs köze a vulkánkitöréshez, csupán a hükszoszok inváziójának egyfajta metaforikus leírása volt. Mások elismerik, hogy valóban egy hatalmas viharról számolt be az ősi írás, amely különbözött az Egyiptomban megszokottaktól. Marina Baldi olasz klimatológus szerint azonban, ha a forró, száraz levegővel telt ún. "Vörös-tengeri árok" klimatikus viszonya valamilyen időjárási anomália miatt megbomlik, ugyanolyan hatalmas esőzéseket, áradásokat és viharokat okozhat, amilyenek a sztélén is olvashatóak, így a szövegbeli égzengést nem lehet minden kétséget kizáróan összekapcsolni a thérai vulkánkitöréssel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap