Németország elfelejtené az 1. világháborút

Elhagyatott területen, egy egyszerű emléktábla mutatja Berlinben azt a helyet, ahol az első világháború legeredményesebb vadászpilótáját, az 1918. április 21-én elhunyt wrocławi születésű Manfred von Richthofent  - közismertebb nevén: a "vörös bárót" - egykor eltemették. Pedig Von Richthofen igazi legenda: pályafutása során 80 igazolt és több igazolatlan légi győzelmet aratott, amivel magasan az első világháború legjobb pilótája lett.

Bár vannak, akik emlékét tovább ápolják, a német társadalom nagy része egyre kevesebb érdeklődést tanúsít az első világégés eseményei iránt. Élén a német kormánnyal: Berlin egyelőre maga sem tudja, hogyan emlékezzen meg arról a háborúról, amelyben a német birodalom elvesztette területének 13 százalékát, közte összes gyarmatát, meghalt benne 2,1 millió német katona és több mint 400 ezer civil, a győztes hatalmak pedig hatalmas összegű jóvátétel megfizetésére kötelezték a több sebből vérző országot.

Sokak szerint a német apátia sokkal mélyebben gyökerezik annál a nyilvánvaló ténynél, hogy Németország a vesztes hatalmak oldalán fejezte be a nagy háborút. A modern Németország - állítják kutatók - egyszerűen nem tud azonosulni a vilmosi Második Birodalommal és távol áll tőlük annak mindent átható militarizmusa.

"A német ma talán a legkevésbé agresszív és leginkább pacifista nép Európában" - fogalmazott Herfried Muenkler, a Humboldt Egyetem történésze, aki új, Der Grosse Krieg című könyvével komoly vihart kavart azzal, hogy kijelentette, nem a II. Vilmos császár vezette német birodalmat kell vádolni az első világháború kirobbantásáért. Szerinte a második világháború kollektív emlékezete beárnyékolja az első világégésre való emlékezést, kezdve az áldozatok számától a német bűnrészességig. A másik lehetséges magyarázat, hogy a nácik propagandájuk szolgálatába állították a világháború örökségét, amikor kijelentették, hogy a vereség a hadsereget eláruló gyenge, kishitű polgárok és a forradalmi kommunisták számlájára írható.

Sajtóhírek szerint Angela Merkel egyetlen első világháborús megemlékezésen sem vesz részt idén. Ha tettekkel nem is, a német kancellár nyilatkozatával üzent: szerinte az első világháború jelentőségét növeli a Krímért folyó orosz-ukrán konfliktus, Európa pedig nem felejtheti el a 19-20. századi, területekért és befolyási övezetekért folyó konfliktusokat.

Sokatmondóak a veteránokkal kapcsolatos kormányzati megnyilvánulások is. Amikor az utolsó még élő első világháborús német veterán, Erich Kaestner 2008-ban 107 évesen távozott az élők sorából, halála alig kapott figyelmet a regnáló kormánytól - sőt akkor még azt se lehetett pontosan tudni, hogy valóban ő volt a legidősebb veterán, a német védelmi minisztérium ugyanis nem vezetett ilyen jellegű statisztikát. Érdemes a német esetet párhuzamba állítani a francia emlékezetpolitikával: a 110 éves korában elhunyt első világháborús veterán, Lazere Ponticelli állami temetést kapott, amelyen Nicolas Sarkozy akkori köztársasági elnök személyesen vett részt.

Hasonló a helyzet a hadisírok esetében is: a temetőket kevesen keresik fel, elhanyagoltak, rossz állapotban vannak, virágok helyett pedig moha és gaz lepi el őket - hívja fel a figyelmet Gerd Krumeich német történész. Az ellenzéki Baloldal össztűz alá vette a német koalíciós kormányt, amiért csupán 4,7 millió eurót különített el a világháborús megemlékezésekre, szemben például Franciaországgal és Nagy-Britanniával, amelyek nagyjából 60-at; Sevim Dagdelen baloldali képviselő a minap botrányosnak nevezte a kormány indifferens hozzáállását és közös megemlékezést sürgetett a francia, brit, orosz és szerb delegációkkal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
• Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása
• Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
• Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa
• Pilótává válása előtt autók motorját tanulmányozta Steinschneider Lilly
• Még a gyászév letelte előtt házasodott újra Petőfi özvegye, Szendrey Júlia
• Legidősebb gyermekét még uralkodásra is oktatta az utolsó Habsburg királyné