Az igazi Sherlock Holmes
2014. április 9. 14:29
Valós személyről mintázták volna Sherlock Holmest? Ezt állítja egy újonnan megjelenő biográfia.
Korábban
Alapos kémiai és anatómiai tudás, lenyűgöző logika, a brit törvények és a század összes bűntényének beható ismerete. Sherlock Holmes a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója, a viktoriánus kor szuperdetektívje, az egyik legnépszerűbb fiktív krimifigura az irodalomban - olyannyira, hogy egy 2008-as felmérés szerint a britek 58 százaléka úgy gondolja, valós személy volt a neves nyomozó.
Lehet azonban, hogy nekik van igazuk, egy új életrajzi könyv állítása szerint ugyanis a skót író egy létező nyomozóról, Jerome Caminadáról mintázta Sherlock Holmes alakját. A könyvben számos hasonlóság sejlik fel Caminada és Sherlock Holmes között, például jellemük vagy éppen szokatlan munkamódszerük. "Caminada éppen abban az időben lett nemzeti hős, amikor Sherlock Holmes karakterét megformálták. Annyi párhuzam van kettejük között, hogy tisztán látható, Doyle számos karakterjegyet tőle 'emelt' át" - vallja a könyv szerzője, Angela Buckley.
Na de ki is volt Jerome Caminada? A híres nyomozó olasz apa és ír anya gyermekeként látta meg a napvilágot, Manchesterben élt, de munkája miatt keresztül-kasul beutazta Angliát; eleinte a Manchester City Police Force-nál dolgozott, majd mint nyomozószakértő tevékenykedett. Az 1880-as évek közepén szerzett elismertséget magának, nagyjából abban az időben, amikor Doyle megírta A bíborvörös dolgozószoba (A Study in Scarlet - 1887) című regényét.
Caminada kiterjedt besúgóhálózatot tartott fenn, ezen kétes hírű személyekkel rendszerint egy templom hátsó padjánál találkozott. Általuk komoly tudásra tett szert a bűnözők lelkivilágának megismerésével kapcsolatban, s olykor körükben elvegyülve, álruhában eredt a nagy bűntények nyomába. Fikciós karakteréhez hasonlóan a manchesteri nyomozó is gyakran rótta éjszaka egyedül az utcákat a város leghírhedtebb részein, s bátran közbelépett, ha bűncselekményt látott.
A nyomozó álcája néha annyira jól sikerült, hogy amikor egyszer lecsapott egy bűnbandára, saját rendőrparancsnoka sem ismerte fel a munkásnak öltözött férfit. Caminada tökélyre fejlesztette taktikáját, egyszer részeg, lecsúszott embert játszott, máskor a munkásosztály bőrébe bújt, de "fehérgalléros" szerepet is felvett - egyszer például így sikerült a vádlottak padjára ültetni egy áldoktort.
Hosszú és sikeres karrierje során a "detektívek Garibaldijá"-nak nevezett nyomozó összesen 1225 bűnözőt juttatott rács mögé. Ő oldotta meg a híres "Négykerekű bérkocsi rejtélyét", valamint részt vett az ír terrorista szervezet, az országszerte több robbantásos merényletet elkövető Feninan-mozgalom tagjainak levadászásában.
A családtörténettel foglalkozó Buckley a történet Moriarty-szálát is azonosította. Bob Horridge, a "mesterbűnöző", egy erőszakos, ám eszes rosszfiú volt, 20 éven át tartó viszályuk egy óralopással kezdődött: Caminada letartóztatta a férfit, s Horridge ekkor - mint visszaeső - hét évet kapott. A drákói szigorú büntetés annyira felbőszítette a bűnözőt, hogy bosszút esküdött. Miután szabadult, mind nagyobb súlyú bűncselekményeket követett el, de sokáig nem bukott le, mert egy lépéssel mindig a hatóságok előtt járt. Karrierje akkor ért véget, amikor Liverpoolban lelőtt két rendőrtisztet, Caminada pedig elfogta a később életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt bűnözőt.
A nyomozó 1914-ben hunyt el, abban az évben, amikor az utolsó Sherlock Holmes-regény, A félelem völgye (The Valley of Fear) megjelent. Maga Doyle egyébként azt állította, a regény írásakor a legnagyobb hatással a Royal Infirmary of Edinburgh orvosa, Dr Joseph Bell volt rá, akivel az edinburghi egyetemen találkozott, s akinek deduktív gondolkodási logikája annyira magával ragadta, hogy modellként szolgált Sherlock Holmes figurájához is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Nehezen bírkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap