Harangjáték volt a Stonehenge?

2014. március 5. 13:04

Egyedi, sokszínű hangzásviláguk miatt vonszolhatták a távoli Délnyugat-Walesből a Stonehenge hatalmas kékköveit a prehistorikus körépítmény létrehozói 4300 évvel ezelőtt - állítják kutatók a helyszínen végzett kísérleteik nyomán.


Az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 kilométerre északra található monumentális őskori építményt három szakaszban építették i.e. 3000 és i.e. 1600 között. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló építmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.

Stonehenge I-et körülbelül fél évezredig használták, azután elhagyták. A második szakaszban emelt, ma is álló építmény eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket. A Stonehenge-et a harmadik szakaszban tovább bővítették.

Kutatók szerint a prehistorikus építményt alkotó néhány kékkő (bluestone) különleges minősége adhat magyarázatot arra, hogy a Stonehenge építőinek miért a több száz kilométerre levő Pembrokeshire-ből (Wales) kellett hozniuk a köveket, miközben a közelben rengeteg építőelem állt rendelkezésükre. Az "archeo-akusztikával" foglalkozó Paul Devereux (Landscape and Perception Project) a BBC-nek adott magyarázatot a rejtélyre. "Nagyon különlegeseknek kellett lenniük a köveknek - mi másért hozták volna Walesből egészen a Stonehenge-ig őket? Egészen mostanáig a zenei faktort nem vették figyelembe".

A londoni Royal College of Art kutatói arra tettek kísérletet, hogy megvizsgálják, mit érzékelhettek a "vaskori szemek és fülek" évezredekkel ezelőtt. A kutatócsapat elment a Wales délnyugati pontján található Carn Menynbe - ez volt ugyanis az a hely, ahonnan i.e. 2300-ban a köveket kibányászták és elszállították a körépítmény majdani területére. Apró kőkalapácsokkal több ezer követ kongattak meg, amelyek érces hangokat adtak: harangét, gongét és dobét. "Számos hang különböztethető meg, és egy dallamot is le lehet játszani" - mondta el Devereux.

A több száz wiltshire-i ásatáson résztvevő régészprofesszor, Tim Darvill (Bournemouth Egyetem) kifejtette, hogy a kövek szerepe akkoriban valószínűleg más volt, mint ma. "Természetesen nem tudjuk, hogy tényleg azért hozták ide, mert zengtek, mindenesetre a 'zenélő kövek' számos kultúra meghatározó elemei voltak. Egyfajta prehistorikus harangjátéknak tekinthetők, s ha megkongatjuk a köveket, lehet hallani ezeket a dallamokat. A prehistorikus hangkörnyezet pedig az a terület, amelynek kutatása épphogy elkezdődött" - fogalmazott Darvill.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma