Keveset tudunk a mezopotámiai betegségekről
2014. február 19. 13:13
Évtizedek óta kutatják, de még mindig keveset tudni arról, milyen betegségek és járványok sújtották az egykori Mezopotámia lakóit.
Korábban
A kutatók elsősorban a települések területén, valamint a feltárt palotaegyütteseknél és templomoknál folyó ásatások révén, illetve az eddig előkerült agyagtáblák vizsgálatából próbálnak közelebbit megtudni azon betegségekről és járványokról, amelyek a Tigris és az Eufrátesz folyók között elterülő ókori birodalmakban élők körében szedték áldozataikat.
Arkadiusz Sołtysiak, a Varsói Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa úgy döntött, összegyűjti és megvizsgálja azokat a korábbi tanulmányokat és feljegyzéseket, amelyek a Mezopotámia területén talált emberi maradványok vizsgálatáról születtek. Sołtysiak azonban érdekes módon csupán 44 olyan publikációt talált, amelyek a betegségek emberi csontokon látható jeleivel foglalkoztak. "Az információk szűkössége azt jelzi, hogy a pszichopatológia gyerekcipőben jár, összehasonlítva például Európával vagy Egyiptommal" - fogalmazott a kutató.
Kutatásának megállapítása Sołtysiakot is meglepte. A mai Irak, Törökország és Szíria egy részén elterülő Mezopotámiában egykoron ugyanis olyan birodalmak jöttek létre, mint a sumér, az akkád, az asszír és a babilóni, amely civilizációk kulturális szokásairól a régészeti és nyelvészeti emlékek révén viszonylag sokat tudunk.
Amputált lábú férfi csontváz a szíriai Tell Barrinál
A térség szélsőséges klímája (csapadékos tél, forró nyár) nem kedvez az eddig előkerült nem túl nagy számú emberi leletnek, a csontok olykor törékenyek, így alkalmatlanok a további részletes vizsgálatokra - nem beszélve a térségben tapasztalható meglehetősen instabil politikai környezetről, ami az utóbbi időben elriasztotta az antropológusokat, de a leletek drága és bonyolult szállítása is megnehezíti a kutatást.
A fizikai antropológián belül a paleopatológia ága foglalkozik az ősi népességek betegségeivel; lágyszövetek nem lévén, a tudósok a csontokon látható jelekből tudnak következtetéseket levonni az elhunyt egészségi állapotára vonatkozóan. Ennek második lépcsőfoka a régészet egyik segédtudománya, a tafonómia, amely a bioszféra szerves anyagainak a litoszférába kerülési módjával, a tetemek halál utáni sorsával foglalkozik.
"Az eddigi kevés eredményből arra lehet következtetni, hogy a Mezopotámiában élők általában jó egészségnek örvendtek" - összegzett Sołtysiak. Az egyik kurdisztáni barlangban feltárt neandervölgyi csontvázat nem számítva az eddigi legrégebbi lelet a korai neolitikumból való és 9000 éves; a földművest osteoarthritis, azaz ízületi gyulladás kínozta, amit a nehéz súlyok emelgetése és a fizikai munka okozott.
A teherhordó állatok megjelenésével a betegség visszaszorult, a neolitikum későbbi szakaszából, illetve a bronzkorból jóval kevesebb eset ismert. A korai neolitikumban a fogbetegségek sem öltöttek akkora méretet, mint az újkőkor vége felé, amikor a datolyapálma megjelenése és a megváltozott étkezési szokások miatt egyre lyukas foga lett a térségben élő embereknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.