Maláriás szúnyogtámadást terveztek a nácik
2014. február 14. 09:59 MTI
Biológiai fegyver fejlesztésével is próbálkoztak a nácik, a második világháború végén maláriával fertőzött szúnyogok bevetésére készültek - mutatta ki egy német kutató a dachaui koncentrációs táborban fennmaradt iratok alapján.
Korábban
Heinrich Himmler náci vezető 1942 januárjában adott utasítást egy rovartani intézet felállítására. A dachaui koncentrációs tábor területén kialakított laboratóriumban hivatalosan a rovarok révén terjedő betegségek elleni védekezés lehetőségeit vizsgálták, de valójában azt is tanulmányozták, hogy miként lehet hadászati céllal irányítani az emberre veszélyes rovarfajok magatartását, vagyis fegyverként használni rovarokat.
Ezt az intézet vezetője, Eduard May feljegyzései alapján mutatta ki a tübingeni egyetem kutatója, Klaus Reinhardt. Az egyetem evolúciós és ökológiai kutatóintézetének munkatársa az Endeavour című szaklapban megjelent tanulmányában azt írta, hogy 1944-ben számos szúnyogfajjal kezdtek biológiai fegyver kifejlesztését célzó kísérletekbe.
Elsősorban azt vizsgálták, hogy melyik faj egyedei bírják ki táplálék nélkül, amíg a keltetőállomásról eljuttatják ellenséges területre. Megállapították, hogy a maláriaszúnyog néven ismert Anopheles nemzetség egy bizonyos fajtája a legalkalmasabb a harcászati bevetésre.
A szakcikkről a Stern magazin online kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint Klaus Reinhardt kutatási eredménye azért fontos, mert eddig nem volt egyetértés a szakértők között abban, hogy a nácik tervezték-e biológiai fegyver kifejlesztését és alkalmazását, és a dachaui iratanyagból nyert adatok új lendületet adhatnak ennek a vitának.
Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo - a náci párt fegyveres alakulata és a náci titkosrendőrség - vezetője, és ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A rendszer legfelső körébe, Hitler bizalmasai közé tartozott. A dachaui volt az első állandó koncentrációs tábor a Harmadik Birodalomban. 1933 márciusában, Hitler hatalomra jutása után néhány héttel hozták létre Münchentől 20 kilométerre egy volt lőszergyár területén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap