Két új Szapphó-verset találtak egy papiruszon
Egy magángyűjteményben levő papiruszon két, Szapphó által írt verset azonosított egy oxfordi tudós. A felfedezés azért is szenzációs, mert két versének kivételével műveiből kizárólag csak töredékek maradtak fenn az utókorra.
Hibátlan állapotú papirusz
A lírikus életéről nem sokat tudunk, születési helye és ideje is bizonytalan. Az i.e. 6. században, Leszbosz szigetén élt és alkotott Szapphó (eredetileg Pszapphó) korának egyik legjelentősebb költője volt, fő témája a szerelem és a vágyakozás szerelmének tárgya iránt, leghevesebb verseit sokszor barátnőinek címezte. Platón szerint Szapphó nem is költőnő, hanem a Múzsák egyike volt, aki még az athéni Szolónt is megihlette.
A két, újonnan felfedezett verset lélegzetelállítónak nevezte a papiruszokat tanulmányozó harvardi kutató, Albert Henrichs. "Ez a legjobb állapotban levő Szapphó-papirusz, csak az első versszak néhány betűjét kell helyrehozni, nincs egyetlen olyan szó sem, ami bizonytalan lenne" - fogalmazott a klasszika-filológus.
Az egyik vers Charaxosról és Larichosról szól, akik Szapphó testvérei lehetnek, ebben a költő a tengeri útra induló Charaxosért aggódik, a másik pedig egy szerelmes vers, amelyben Szapphó Aphroditéhoz könyörög. A 3. századi papiruszt egy ismeretlen műgyűjtő juttatta el Oxfordba, ahol Dirk Obhink klasszika-filológus azonnal felismerte az ókori lelet fontosságát.
Ez is érdekelhet
Az első vers angol fordítása
[ … ]
But you always chatter that Charaxus is coming,
His ship laden with cargo. That much, I reckon, only Zeus
Knows, and all the gods; but you, you should not
Think these thoughts,
Just send me along, and command me
To offer many prayers to Queen Hera
That Charaxus should arrive here, with
His ship intact,
And find us safe. For the rest,
Let us turn it all over to higher powers;
For periods of calm quickly follow after
Great squalls.
They whose fortune the king of Olympus wishes
Now to turn from trouble
to [ … ] are blessed
and lucky beyond compare.
As for us, if Larichus should [ … ] his head
And at some point become a man,
Then from full many a despair
Would we be swiftly freed.