Azonosították a mártírkirálynő maradványait
2014. január 13. 14:02
DNS-elemzéssel sikerült azonosítani a grúz ortodox egyház által szentként tisztelt Ketevant, akit négyszáz évvel ezelőtt azért végeztek ki, mert ragaszkodott vallásához és mert nem akart a perzsa uralkodó háremébe tartozni.
Korábban
Ketevan a grúziai Kaheti királyság trónörököse, Dávid felesége volt. Mikor férje váratlanul elhunyt, Ketevan foglalta el a trónt, de hamarosan szembetalálta magát a Perzsiát felvirágoztató I. (Nagy) Abbász félelmetes hadseregével. A perzsa uralkodó leigázta a királyságot és foglyul ejtette Kaheti királynőjét, akit Sirázba vitt. Ketevan éveken keresztül sínylődött a perzsa városban; Abbász arra kérte, adja fel vallását, térjen át az iszlámra és legyen háremének tagja. Ketevan ellenállt, mire megkínozták, majd 1624-ben megfojtották; a grúz ortodox egyház később szentté avatta a mártírkirálynőt.
Halála előtt Ketevan kapcsolatba lépett két, a birodalomban térítő portugál Ágoston-rendi szerzetessel, akik hamarosan a keresztény vallásához mindvégig ragaszkodó királynő csodálói lettek. A legenda szerint a két szerzetes Ketevan halála után három évvel kiásta és elrejtette a királynő földi maradványait, majd kicsempészték azokat a birodalomból. Portugál feljegyzések utalnak arra, hogy néhány csontját a délkelet-indiai Goába vitték, ahol a Szent Ágoston-templom egyik ablakába, egy fekete szarkofágba helyezték az ereklyéket.
Ketevant megfojtják
Az idő nem volt kegyes a csontokhoz. A templom beomlott, a benne található vallási emlékek egy részét pedig eladták. 2004-ben Niraj Rai, a haidarábádi (India) Centre for Cellular and Molecular Biology kutatója vezetésével ásatások kezdődtek a területen, ahol találtak egy törött karcsontot, két másik csontmaradványt, illetve kődobozokat; hogy megállapítsák, a maradványok vajon tényleg a mártírkirálynőhöz tartoznak, kivonták belőle a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t (mtDNS).
A genetikai kutatásból kiderült, hogy a női csont az U1b-haplocsoportba tartozott - olvasható a Mitochondrion januári számában. Elemezték 22 ezer indiai mitokondriális DNS-ét, de közülük senki sem tartozott a ritka haplocsoportba, ellenben 30 megvizsgált grúz embernél igen gyakori volt. Jean-Jacques Cassiman, a Leuveni Egyetem genetikusa üdvözölte a kutatás megállapításait, de hangsúlyozta, a tudósok végkövetkeztetése a statisztikán alapul, így bár a felfedezés megerősíti azt a feltételezést, hogy a csontok Ketevané, a bizonyíték még mindig nem elegendő az azonosításhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap