Pinochet és Allende: áruló és áldozat
2013. szeptember 11. 12:33 MTI
"Hívjátok Augustót, ő a mi emberünk" - mondta Salvador Allende elnök az ellene épp negyven éve kezdődött államcsíny kezdetén, 1973. szeptember 11-én, meg lévén győződve a szárazföldi hadsereg parancsnokának, Augusto Pinochet tábornoknak a lojalitásáról.
Korábban
Megszabadítani a hazát az Allende-féle káosztól
Pinochet három héttel korábban, 58 évesen került a hadsereg élére elődje, Carlos Prats tábornok ajánlására. Az Allendéhez hű főtisztet néhány hónappal a puccs után feleségével együtt ölték meg a katonai rezsim pribékjei Buenos Airesben. A 65 éves szocialista Allende maga nevezte ki Pinochetet. Senki nem gyanította, hogy végül ez a középszerű tábornok fogja megbuktatni a szocialista elnököt, aki negyedik próbálkozására lett államfő 1970. november 3-án egy baloldali koalíció élén.
"Apám mindvégig hitt (Pinochetben), mert Prats tábornok ajánlotta őt neki. Szörnyű lehetett rádöbbennie az árulására" - mondta az AFP hírügynökségnek a néhai elnök lánya, Isabel Allende. Évekkel az államcsíny után a puccsista tábornok - akiről Monica González újságíró határozottan állítja, hogy csak 48 órával a történtek előtt csatlakozott az összeesküvőkhöz - egyik életrajzírójának azt vallotta, hogy "meg kellett szabadítani a hazát az Allende-féle káosztól és a marxista ráktól".
Pinochet (bal) és Allende még egy oldalon
Allende egy szoros választás nyomán, a voksok 36,3 százalékával jutott hatalomra, miután addigi életét is a politikának szentelte. 1908. június 26-án született Valparaiso kikötővárosban, Santiagótól 120 kilométerre nyugatra, orvosi diplomát szerzett. Harmincévesen képviselővé választották, azután az egészségügyi minisztérium élére került, majd 25 éven át szenátor volt. Pinochet viszont tudatában volt "tanulási nehézségeinek. Kétszer nem vették fel a katonai akadémiára. Súlyos migréntől szenvedett, amikor túl sokat tanult, és csak közepes eredményei voltak" - mondta az AFP-nek Juan Cristobal Pena újságíró.
Elnökként Allende egyfajta demokratikus szocializmus szószólója lett, államosította a rézbányákat és a távközlést, amelyek addig amerikai kézben (Anaconda, Kennecott, ITT) voltak, továbbá agrárreformot vezetett be, mielőtt megindult ellene a jobboldal Washington támogatta destabilizáló kampánya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap