Hogyan lett Ziegler Gézából Gárdonyi Géza?

2013. augusztus 7. 12:02

Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza) író, költő, drámaíró, újságíró és pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Gárdony-Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án, és augusztus 4-én keresztelték meg római katolikusként.


Gárdonyi édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823-1879) szász származású, evangélikus felekezetű gépészmérnök-feltaláló volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt Pesten saját költségén hadi üzemet hozott létre, amely támogatta a honvédőket. Nevéhez a későbbi korok ezért a „Kossuth fegyvergyárosa" állandó jelzőt kapcsolták. Katonai szerepvállalása miatt álruhába öltözve érkezett vissza szülőfalujába, Nemeskérre. Elfogták és haditörvényszék elé került, megmenekülését csak annak köszönhette, hogy barátai kiálltak mellette, és lényegében hamis tanúzással megmentették az életét.

Ziegler Sándor az 1850-es években végleg hazatért Magyarországra, és egyik megbízása a szőlősgyöröki gőzmalom megépítése és felszerelése volt. E munkája során ismerte meg, majd 1860. december 8-án feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát (1840-1926), parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarját. Az evangélikus vallású apát a szőlősgyöröki plébános csak azzal a feltétellel eskette össze Nagy Teréziával, hogy kötelezte magát: gyermekeit a katolikus vallásban neveli. Ziegler Sánor 1879-ben, halála előtt hat nappal - anyagi okokból - áttért a katolikus hitre. Házasságukból hét gyermek - egy leány és hat fiú - született, de közülük csak hárman - Géza, Béla, Árpád - élték meg a felnőttkort.

Gárdonyi Géza első ízben tizenhat évesen, 1881. május 5-én az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta, és 1881 után - a Z. elhagyásával - egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén.

„Ami ezekben (a regényekben) történelem, az csak messziről fénylő színháttér, a fődolog, az előtér a mindig egyforma, időtlen kicsiny emberi sorsok képe" - fogalmazott Schöpflin Aladár irodalomtörténész 1937-ben Gárdonyi Géza történelmi regényeiről. Gárdonyi munkássága történelmi regényei révén szorosan kötődik a történelemtudományhoz, és így a levéltárakhoz. Az író nagy történelmi regényei mind kapcsolódnak olyan levéltári iratokhoz, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatók, illetve olyan utalásokat tartalmaznak, amelyeket levéltári dokumentumokkal is alá tudunk támasztani.

Garadnai Zoltán cikke a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán olvasható

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma