Volhíniai mészárlás: máig nem nyugodnak a kedélyek

"A múlt becsületes értelmezése a népeink és független államaink közötti megbékélést és együttműködést kell szolgálja" - hangoztatta Bronislaw Komorowski lengyel államfő vasárnap az Ukrajnához tartozó egykori lengyel város, Luck római katolikus katedrálisában tartott megemlékezésen. Ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen. A náciellenes és szovjetellenes lengyel Honi Hadsereg (AK) partizánjai megtorló akcióiban pedig hozzávetőleg 20 ezer ukrán vesztette életét.

Az UPA emberei több száz lengyel családot öltek meg volhíniai és kelet-galíciai falvakban 1943 és 1945 között. Sokakat bezártak a falu templomába, majd rájuk gyújtották az épületet. A szerencsétlenek elevenen megégtek. A gyilkosságok 1943 júliusában érték el csúcspontjukat. Legalább 100 ezer áldozatuk volt, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám. Az áldozatok zömmel nők, gyermekek és öregek voltak. A tömeggyilkosságok egészen addig folytatódtak, amíg a Vörös Hadsereg 1944-ben el nem foglalta a területet.

A megbékélés nehézségét mutatja, hogy a lengyel parlamentben már az is vitát robbantott ki, milyen néven említsék a megemlékezésen a tragikus eseményeket. A képviselők egy része "etnikai alapú erőszakról" beszélt, másik része viszont népirtásnak nevezte a 70 évvel ezelőtt történteket. Ukrajnában is téma a volhíniai mészárlás évfordulója, ám a kormány - amely bízik abban, hogy hamarosan aláírhatja a társulási szerződést az Európai Unióval - egyelőre nem adott ki nyilatkozatot a kényes kérdésről. Belpolitikai síkon azonban a történtek igencsak megosztják az ukrán pártokat.

Jól példázza ezt a jobboldali, populista Szabadság Párt nyilatkozata. Az egykor Lengyelországhoz tartozó nyugat-ukrajnai megyékben roppant népszerű párt a lengyel elnök vasárnapi látogatása előtt közölte: Komorowski csak akkor számít szívesen látott vendégnek Ukrajnában, ha "a nyilvánosság előtt bocsánatot kér az éveken át (Ukrajnában) folytatott lengyel hódító politikáért". A 450 tagú kijevi parlamentben 36 képviselővel rendelkező Szabadság Párt az ukrán nacionalisták utódjának tekinti magát.

Ugyanakkor a kormányzó Régiók Pártjának, a kommunistáknak és független képviselőknek csaknem 150 tagú csoportja azt követeli, hogy Kijev a lengyelek rovására elkövetett népirtásként bélyegezze meg a "volhíniai vérengzéseket". A fenti képviselők által vallott szovjet történelemfelfogás szerint az ukrán nacionalisták a német megszállók cinkosai voltak. Amióta Viktor Janukovics ül az ukrán államfői székben, ez az értelmezés újjáéledt és megerősödött. A fenti követelést támogató ukrán kommunisták paradox módon egy gyékényen árulnak a lengyel nemzeti-konzervatív ellenzék vezérével, Jaroslaw Kaczynskival. "Az talán nem számít népirtásnak, ha kizárólag lengyeleket gyilkolnak le? - kérdezte felháborodva Kaczynski, hozzátéve: valótlanságok nem képezhetik a megbékélés alapját.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter viszont amellett tört lándzsát, hogy a múlt bűneinek éles hangú fölemlegetésével nem szabad új falakat emelni a két ország között. "Vajon segíteni akarunk-e az ukránoknak a történelmük feldolgozásában, vagy pedig az a cél, hogy megalázzuk őket?" - tette föl a kérdést Sikorski a varsói parlament múlt heti vitájában. Szerinte mindennél fontosabb, hogy Lengyelország elősegítse Ukrajna nyugati integrációját. Azzal a pragmatikus hozzáállással, amely szerint a békés jövőbe vezető közös út fontosabb, mint a múlt bűneinek a felhánytorgatása, Varsó egyszer már jó tapasztalatokat szerzett. A lengyel-német megbékélési folyamat kezdetét ugyanis egy kölcsönös megbocsátást szorgalmazó kérés képezte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban