Királyságok a mai Európában
2013. április 16. 17:56
URL: https://mult-kor.hu/20130201_kiralysagok_a_mai_europaban
A 20. század hajnalán még csupán három olyan ország volt Európában, ahol nem királyság, hanem a köztársaság intézményei felügyelték a jogrendet. Mára az öreg kontinensnek mindössze 12 monarchiája maradt: ezek közül tíz államban öröklési rend szerint követik egymást az államfők, míg a Vatikánban a pápai konklávé választja Szent Péter következő utódját, az Andorrai Hercegségben pedig gyakorlatilag kettős királyság intézménye áll fenn, Franciaország megválasztott elnöke, illetve a kinevezett urgeli püspök tölti be ezen funkciókat.
Belgium
Belgium 1831. július 21-től királyság hivatalosan, miután kivívta függetlenségét az Egyesült Németalföldi Királyságtól. A holland Oróniai-ház trónfosztását követő, az államformáról történő szavazásnál a Belga Nemzeti Kongresszus 174 tagja szavazott igennel az alkotmányos monarchiára, míg 13-an a köztársaságot részesítették előnyben. Eleinte Lajos Fülöp francia király fiát, Lajost akarták meghívni a trónra, azonban a nemzeti szempont győzött, így a német Szász–Coburg–Gothai-házból származó Lipót lett a befutó, aki 1829-ben elutasította a függetlenné váló Görögország királyi címét.
A királyi család a belgák július 21-i nemzeti ünnepén
Az alkotmány által megkötött belga király Belgium egységét és függetlenségét testesíti meg. Beiktatása a katolikus egyház áldásával egy egyszerű polgári eskütételi ünnepségen zajlik. Belgiumot a legnépszerűbb monarchiaként szokták emlegetni, mivel az uralkodó hivatalosan a belgák királya, s nem csupán Belgiumé. 1950. március 12-én ugyanis egy népszavazás során a polgárok 57,68 százaléka tette le voksát amellett, hogy a második világháborúban betöltött vitatott szerepe miatt árulással is megvádolt III. Lipót visszatérhessen a trónra. A zavargások miatt az uralkodó végül azonban úgy döntött, lemond fia, I. Baudouin javára a királyi címről.
A belga királyi család rezidenciája Brüsszelben
A történészek szerint a nemzetet jelképező belga király csupán egy sakkfigura a belga politikai színtéren, ám személye sok tekintetben meghatározó. Jelenleg, 1993 augusztusa óta II. Albert ül az ország trónján, az öröklési rend szerint – nemtől függetlenül – a legidősebb gyermek örökli a trónt, jelen esetben Brabant grófja, Fülöp herceg.
Dánia
Dániában a királyság intézménye egészen a 10. századig, a vikingek idejéig nyúlik vissza, így a skandináv ország Európa egyik legrégebbi monarchiája. Eleinte a király személye választható volt, 1660-ban azonban örökletessé vált. 1849-ben az új alkotmány értelmében az ország államformája alkotmányos monarchia lett, az 1953. március 27-i öröklési törvény pedig bevezette a női öröklés lehetőségét is. A jelenlegi, Schleswig-Holsteinből származó királyi család, a Glücksburg hercegi família az Oldenburgi-ház egyik oldalága, így rokona a norvég királynak, s az egykori görög uralkodónak. A dinasztia 1863-ban került Dánia trónjára, korábban csak kisebb hercegségeket igazgatott a teljes nevén Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház.
A dán királyi család
A Dán Királyság magában foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot is, amelyek bár Dánia részei, mégis külön belső igazgatási joggal bírnak. Alkotmányos királyságról beszélünk, így az uralkodónak pártsemlegesnek kell lennie, az államigazgatásban csupán ceremoniális szerepet tölt be. A törvények szerint a végrehajtói hatalom a dán kormányon keresztül még mindig a királyi családé, ám a gyakorlatban ma már nincsen nélkülözhetetlen szerepe a politikai döntéshozatalt illetően.
A dán királyi család egyik rezidenciája, a Marselisborg Palota
Az uralkodó kiállításokat nyit meg, évfordulókon vesz részt, s hivatali beiktatásokat végez, mindezeken kívül a három alapvető jogát gyakorolja: konzultál, tanácsot ad és figyelmeztet. Jelenleg a 80 százalékos támogatottságú monarchia élén 1972 óta az 1940-ben született II. Margit áll, a trónörökös pedig legidősebb gyermeke, Frigyes.
Luxemburg
A korábban Napóleon által annektált Luxemburg 1815. június 9-e óta független és önálló nagyhercegség. Eredetileg a mindössze 2500 négyzetkilométernyi területű állam perszonálunióban állt előbb az Egyesült Németalföldi Királysággal, majd Hollandiával egészen 1890-ig, amikor is az utóbbi élére III. Vilmos fiúörökös nélküli halála után Vilhelmina lépett. Mivel a nőági öröklés a jog szerint nem volt lehetséges, így új király után néztek, aki végül Adolf nassaui herceg lett. Az uralkodó alapította meg a mai napig regnáló luxemburgi Nassau-Weilbourg dinasztiát, amely 1344-től 1806-ig uralta a német Nassau államát.
A luxemburgi trónörökös esküvőjén
1868-as alkotmánya szerint Luxemburg alkotmányos monarchia, amelyben jelentős szerepet kapott a mindenkori nagyherceg, aki kezében tartja a végrehajtói hatalmat, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait, illetve szintén az uralkodó állítja fel a 21 tagú Államtanácsot, amelynek törvényhozó funkciója is van.
A luxemburgi nagyherceg otthona, a Berg kastély
Egy 1919. szeptemberi népszavazáson a lakosság 80,34 százaléka szavazott a monarchia megtartása mellett. Jelenleg apja 2000. októberi lemondása után az 1955-ös születésű Henrik luxemburgi nagyherceg áll a miniállam élén, örököse legidősebb fia, Guillaume.
Hollandia
A németalföldi ország 1581-ben Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága néven nyilvánította ki függetlenségét a Spanyol Királyságtól, 1648-ben pedig a vesztfáliai béke is cikkelyei közé vette az akkor már Hollandia néven futó állam önállóságát. A függetlensége 1795-ig tartott, amikor Napóleon Batáviai Köztársaság néven átszervezte az országot, s Franciaországtól függővé tette. A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus Belgiummal közösen az Egyesült Németalföldi Királyságba tömörítette, majd a belgák 1831-es kiválása után a Holland Királyság nevet vette fel, amely azóta is a hivatalos neve.
Hollandia 1848-ban parlamentáris demokrácia lett, 1815 óta pedig alkotmányos monarchia. A Holland Királyság uralkodó dinasztiája 1815-től kezdődően az Orániai-Nassau-ház. Az 1980 óta uralkodó Beatrix királynő 2013. január 28-án este lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor herceg javára, így 123 év elteltével ismét férfi uralkodója lett Hollandiának. Távozása nem okozhat politikai válságot, mivel már Beatrix anyja és nagyanyja is lemondással távozott a trónról. Előbbi a 70. születésnapján, utóbbi 68 éves korában adta át a trónt elsőszülött gyermekének, hiszen a németalföldi ország öröklési rendje szerint – nemtől függetlenül – az uralkodó első gyermeke követi trónján az elődöt. Napjainkban a hollandok 70-80 százaléka támogatja a monarchikus berendezkedést.
Norvégia
Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye folyamatos, s az ország egységes és többé-kevésbé független, habár több unióban is részt vett: 1397 és 1524 között a Kalmár Unió tagja, 1536-tól 1814-ig Dániával közös unióban egyesültek, míg 1814 és 1905 között Svédországgal tömörültek unióba. 1905. június 7-én Norvégia teljesen függetlenné vált. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során nem egyszer választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről; legutóbb 1905-ben választottak királyt népszavazás útján.
Az utóbbi években a szocialista párt tagjai a monarchia megszüntetését javasolták minden egyes parlamenti ciklus elején, sikertelenül, ugyanis a norvégok kevesebb mint 20 százaléka áll a köztársaság mellett. Ez adja a norvég monarchia egyedülálló helyzetét, mivel a nép egy évszázaddal ezelőtt választott dinasztiája bizonyos időközönként rendszeresen hivatalos visszaigazolást kap támogatottságáról.
Jelenleg 1991. január 17-től a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald székel Norvégia trónján, örököse egyetlen fia, Haakon herceg. A király főként ceremoniális funkciókat tölt be, bár a norvég alkotmány szerint kezében van a végrehajtó hatalom: gyakorlatilag az Államtanács viseli ennek súlyát a király nevében. Formálisan a király saját megítélésének megfelelően nevezi ki a kormányt, azonban mindezt gyakorlatilag a parlament már 1884 óta önállóan végzi a mindenkori uralkodó helyett.
Az oslói norvég királyi rezidencia
Spanyolország
A Spanyol Királyság létrejötte Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella 1479-es házasságához köthető, amivel a pár egyesítette az Ibériai-félsziget két legnagyobb államát, a területek integrációja azonban a mai napig nincs megoldva. A Habsburg I. Károly 1516-os trónra kerülésével megalakuló monarchia mintegy félévezrede királyságként működik, csupán két alkalommal változott államformája. Az első spanyol köztársaság 1873 februárjától 1874. december végéig állt fenn. Miután I. Amadé (1870 – 1873) király lemondott trónjáról, a cortes önmagát nemzetgyűléssé nyilvánította, és kikiáltotta a köztársaságot, amelyet 17 állam szövetsége alkotott. A második spanyol köztársaság 1933-tól 1939-ig állt fenn, amikor a nacionalisták megnyerték a 350 ezer életet követelő polgárháborút, s Francisco Franco diktatúrát vezetett be.
A diktátor nem szüntette meg a királyság intézményét, így 35 éves regnálása során jogilag Spanyol Királyságról beszélhettünk. 1975-ben bekövetkezett halála után végrendeletének megfelelően az 1938-as születésű I. János Károly király, az 1931-ben az országból elmenekülő XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája követte az államügyek kezelésében. János Károly reformjainak köszönhetően hamarosan létrejött a spanyol parlamenti demokrácia.
A spanyol királyi család rezidenciája Madridban
Az 1978. évi alkotmány bevezetése után az ország államformája alkotmányos monarchia lett. A király reprezentatív feladatai mellett más államok uralkodóihoz képest jelentékenyebb hatalommal bír: vétójoggal rendelkezik a parlamentben, jogilag ő hagyja jóvá a parlament által hozott törvényeket, s a választások idejének kitűzése mellett a parlament berekesztése is hatáskörébe tartozik.
Svédország
A svéd monarchia államiságának története Dániához hasonlóan a 10-11. századig nyúlik vissza. A 16. századig választás útján kerültek Svédország élére az uralkodók, majd a Vasa-dinasztiabeli Gusztáv uralma idején örökletessé vált a svéd trón. A jelenlegi királyi család, a francia eredetű Bernadotte-dinasztia 1818 óta áll Svédország élén. Jean Baptiste Bernadotte Napóleon tábornoka volt, akit 1810-ben jelölt a császár a svéd és norvég trónra, végül 1818-ban XIV. Károly János néven kezdte meg uralkodását.
Az államfő szerepét betöltő svéd király pusztán ceremoniális és reprezentációs szereppel bír, tényleges politikai hatalma nincsen. Jelenleg 1973 szeptembere óta XVI. Gusztáv ül Svédország trónján, a trónöröklési rend szerint pedig elsőszülött lánya, Viktória fogja őt követni az uralkodásban.
A svéd királyi család rezidenciája Stockholmban, a Drottningholm Palota
Nagy-Britannia
Anglia 871-ben létrejövő királysága és a 843-tól létező Skót Királyság hosszas háborúzást követően hivatalosan 1603-ban lépett perszonálunióra, amelynek élére a skót Stuart-dinasztia lépett. 1707-ben az Acts of Union értelmében Anglia és Skócia Nagy-Britannia Királysága néven egyesült, majd 1801-ben Írország is belépett az unióba, így az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták. Azonban 1927-től – Írország függetlenségének kikiáltása miatt – ismét névváltás következett: azóta hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságaként emlegetik a nyugat-európai szigetországot.
Egy 2006-os felmérés szerint a monarchikus államformát a lakosságnak mindössze 16 százaléka cserélné le köztársaságra, azonban az "alattvalók" 30 százaléka II. Erzsébet halála után már eltörölné a nagy múlttal rendelkező monarchiát, Skócián belül pedig már évek óta folyamatosan növekszik a republikanizmus és a függetlenség iránti vágy, s egy jövőre esedékes népszavazás keretében akár el is szakadhatnak az Egyesült Királyságtól.
A Buckingham Palota
Az ország és a Brit Nemzetközösség élén az 1917-ben létrejött, a világ legismertebb uralkodói dinasztiája, a Windsor-ház áll, amelyet V. György király rendelettel alapított a korábban használatos Szász–Coburg–Gothai-ház elnevezésből, mivel a Német Császárság ellen vívott világháború miatt jobbnak látta megszakítani családi kapcsolatait a németekkel, s lemondani a német nemesi címekről.
Az állam élén az 1952 óta regnáló II. Erzsébet áll, utóda pedig fia, Károly walesi herceg. Az 1917-es rendelet kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából, azonban a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció tavaly elhatározta, hogy három évszázad után mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől.
Az ügynek az adott aktualitást, hogy Katalin cambridge-i hercegnő - Vilmos hercegnek, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fiának hitvese - első gyermekét várja. Az idén január elején kiadott pátenssel II. Erzsébet visszavonta saját néhai nagyapja, V. György király dekrétumát, így ha Vilmos herceg első gyermeke leány lesz, akkor is megilleti majd a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang.
Miniállamok
Európa hat miniállamából négyben található monarchikus államforma: Andorrában, Liechtensteinben, Monacóban és a Vatikánban. A Spanyolország és Franciaország között, a Pireneusokban megbúvó Andorra kicsiny országa igen tekintélyes múlttal rendelkezik. A hagyomány szerint a Nagy Károly által létrehozott hercegség végső államformája már 1278-ben létrejött. A függetlenné váló ország élére a francia Foix grófja és Urgel püspöke lépett, megelőzve ezzel a világi és egyházi vezetés közti konfrontációt. A közös fennhatóság mind a mai napig fennmaradt, bár ma már nem Foix grófjai irányítják Andorrát, ugyanis 1607-től a mindenkori francia államfő vette át a grófi szerepkört. Jelenleg Joan Enric Vives Sicília püspök és François Hollande francia elnök áll a miniállam élén.
II. Albert monacói herceg házasságkötése
Az 1719-ben formálisan létrejövő Liechtenstein államformája csupán 1921 óta alkotmányos monarchia, élén a modern világ leggazdagabb családjainak egyike, a Liechtenstein-család tagja, az 1989 óta regnáló II. János Ádám fejedelem áll, utóda fia, Alajos. A világ második legkisebb országát, a mintegy 1,93 négyzetkilométeren elterülő Monaco városát 1215-ben alapították, s a 13. század vége óta a Grimaldi család befolyása alatt áll. Hivatalosan 1861-ben a francia-monacói szerződésben ismerték el függetlenségét, ám az egykor Szardínia protektorátusába tartozó állam a megállapodás keretében kénytelen volt átadni Nizzát és vidékét Franciaországnak. Az 1911-es alkotmány révén alkotmányos monarchiává lett Monaco (addig abszolút hatalma volt a hercegnek) élén 2005 óta az 1958-ban született II. Albert áll, aki az államfői tisztséget tölti be, míg a végrehajtó hatalmat gyakorló államminisztert (azaz a kormányfőt) a francia kormány által kijelölt franciákból a herceg választja meg.
A monacói herceg hivatalos rezidenciája
A több mint ezer éves múlttal büszkélkedő Pápai Állam a 19. század közepére vesztette el függetlenségét, s csupán az 1929-es lateráni szerződésben nyerte vissza az Olasz Királyságtól. A világ legkisebb területű (0,44 négyzetkilométer) államának élén jelenleg Ferenc pápa áll, utódját a bíborosi konklávé választja meg. A Vatikán államformája teokratikus monarchia.