Szenzációs felfedezés Caesar gall hadjáratából
2012. szeptember 19. 14:09
Régészek bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk Németország legrégebbi ismert római kori erődjét, ahol több ezer katona várhatta, hogy i.e. 50 körül Julius Caesar parancsára meginduljanak Gallia meghódítására. A felfedezést római katonák szandáljaiból származó szögek erősítették meg.
Korábban
„Régészeti szempontból ezek a leletek különleges érdeklődésre tarthatnak számot, mivel az erőd azon néhány kevés helyszín egyike, amely Julius Caesar gall hadjáratáról tanúskodik” – fejtette ki Sabine Hornung, a mainzi Johannes Gutenberg oktatója.
Ugyan a régészek már a 19. század óta ismerték a francia határ melletti, a német Hermeskeil városához közel levő területet, az elenyésző régészeti bizonyítékok nem tették lehetővé, hogy megállapítsák, pontosan mi is állt ott korábban, mivel az erőd egy részét eltűntették, a területet pedig mezőgazdasági termelés alá vonták.
„Az erdőben a fal néhány része még ma is látható, de eddig nem tudták bebizonyítani, hogy az valóban egy római katonai tábor volt, amit egyébként régészek és helytörténészek már régóta gyanítottak” – közölte Hornung. A kutató kollégáival együtt 2010 májusában kezdte meg a terület feltérképezését. A katonai tábor 182 ezer négyzetméter kiterjedésű volt, amelyhez egy a katonák vízszükségletét biztosító forrás is tartozott – olvasható az Archäologisches Korrespondenzblatt című lapban közölt tanulmányban.
Tavaly ráleltek az erőd egyik kapujára is, de csak a kapubejárat kövei között talált, a rómaiak szandáljáról származó szögek segítségével tudták a datálást elvégezni, amit a közelben talált kerámiacserepek erősítettek meg. Hornung szerint „nagyon valószínű”, hogy a római katonák itt táboroztak le, amikor Gallia meghódítására indultak, s „egy napon azt is meg fogjuk tudni mondani, hogy mindez i.e. 53-ban vagy 51-ben történt”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap