Aranka György erdélyi író 275 éve született
2012. szeptember 15. 10:22 MTI
Kétszázhetvenöt éve, 1737. szeptember 15-én született a Doboka megyei Széken Aranka György erdélyi író, tudományszervező, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság megalapítója.
Korábban
Aranka apja erdélyi református püspök volt. A gimnáziumot Marosvásárhelyen végezte, 1753-tól Nagyenyeden tanult bölcseletet és jogot. 1764-től a marosvásárhelyi királyi táblán volt írnok, iktató, számfeletti ülnök, 1787-től törvényszéki közbíró, 1796-tól rendes ülnök.
Első verseit az 1780-as években a Magyar Hírmondó, a kassai Magyar Museum és Kazinczy Orpheusa közölte. Levelezett a kor irodalmának jeleseivel, így Kazinczyval, Csokonaival, Gvadányi Józseffel, kapcsolatot tartott fenn több szabadkőműves páhollyal, színdarabokat is fordított a kolozsvári színház számára. 1792-ben megszervezte a Régi kézírások társaságát a kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadására, a kéziratok címeit "Az erdélyi kézírásban levő történetírók lajstromában" összegezte.
Aranka György kiemelkedő tudományszervező is volt, kezdeményezésére fogadta el és terjesztette jóváhagyásra II. Lipót osztrák császár és magyar király elé a Kolozsvárra összehívott erdélyi országgyűlés az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozására vonatkozó tervezetet (Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról való rajzolat az haza felséges rendeihez, Kolozsvár 1791). Mivel a császári leirat nem hagyta jóvá az első magyar tudós társaság megalapítását, az végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzójának védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án Marosvásárhelyen, "titoknoka" és "lelke" Aranka György lett.
A Társaság tagjai között tudhatta a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát, továbbá a jótevőket, akik évi öt forint tagsági díjjal járultak hozzá működéséhez. A Nyelvmívelő Társaság tagja volt többek között a költő Baróti Szabó Dávid, a nyelvész Révai Miklós és Gyarmathi Sámuel, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a matematikus Bolyai Farkas, az orvos Gecse Dániel, a filozófus Köteles Sámuel, a klasszika-filológus Budai Ézsiás, valamint gróf Teleki László királyi kamarás, az erdélyi királyi tábla bírája.
A társaság célja elsősorban a magyar nyelv ápolása volt, de a felvilágosodás szellemében a társadalom- és természettudományok művelésével és népszerűsítésével is foglalkozott. Vezetői egyebek között arra ösztönözték a külföldre utazó fiatalokat, hogy tanulmányozzák az ipari termelés kérdéseit, a gépek működését, a különböző technológiai folyamatokat. Aranka például 1794-ben azzal bízta meg Gyarmathi Sámuelt, hogy Göttingában az ottani gyárakban használatos gépekről csináltasson modelleket, és azokat vigye haza Erdélybe. Aranka egészen a Társaság 1806-os megszűnéséig állhatatosan igyekezett buzdító leveleivel megnyerni a megyéket, városokat, hivatalokat és magánszemélyeket annak céljaihoz.
Aranka György munkássága kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségű, fontos szerepet játszott abban a szívós küzdelemben, amely a XVIII. század utolsó évtizedeitől kezdve folyt Erdélyben a magyar nyelv jogaiba való visszahelyezéséért, a nemzeti művelődés ügyéért.
1817. március 11-én halt meg Marosvásárhelyen. Gazdag könyv- és kéziratgyűjteménye gróf Mikó Imre, majd az Erdélyi Múzeum birtokába került. Marosvásárhelyen szobrot állítottak tiszteletére, emlékére alakult meg a fiatal írók támogatása céljából 1969-ben Marosvásárhelyen az Aranka György Irodalmi Kör. Napjainkban a kolozsvári Georgius Aranka Társaság évente megrendezi az erdélyi középiskolások országos szintű Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.