350 éve halt meg Pascal

2012. augusztus 19. 10:07 MTI

Háromszázötven éve, 1662. augusztus 19-én halt meg a 17. század egyik legragyogóbb elméje, a francia Blaise Pascal, aki maradandót alkotott a matematika, a fizika és a filozófia területén is, Gondolatok című műve nem csak a francia próza remekműve, de a nyugati és keresztény gondolkodás egyik csúcspontja is.


Pascal 1623. június 19-én született Clermont-Ferrand városában. Beteges gyermek volt, egyszer már az életéről is lemondtak, de annál nagyobb szellemi képességekről tett tanúságot. Adóbérlő apja, aki amatőr matematikus is volt, személyesen felügyelte neveltetését, és minden matematikai tárgyú könyvtől eltiltotta. A legenda szerint Pascal mégis magától felfedezte Euklidész legfontosabb teorémáit, mire atyja beadta derekát és hagyta, hogy kedvenc tudományával foglalkozhasson. Tizenhét évesen értekezést publikált a mértani kúpokról - Descartes el sem hitte, hogy a művet egy kamasz fiú írta, Pascal ezért élete végéig ellenérzéssel viseltetett tudós vetélytársa iránt. Egy évvel később fogaskerekekkel működő számológépet készített, amely képes volt összeadásra és kivonásra.

Találmányát a gyakorlatban - lévén túl drága az elkészítése - nem hasznosították, de ez lett a modern pénztárgépek őse. 1655-ben az aritmetikai háromszögekről írt tanulmányt: ebben írta le az úgynevezett Pascal-háromszöget. Ez a binomiális együtthatók háromszög alakban való elrendezése, amelyben a szélső egyesek kivételével minden szám úgy áll elő, hogy a fölötte álló két számot összeadjuk.

Pascal levelezésben állt az amatőr, de kimagasló képességű Fermat-val (az ő leghíresebb sejtését csak napjainkban sikerült megoldani). A két tudóst különösen izgatta egy szenvedélyes szerencsejátékos kérdése, aki a kockajáték nyerési esélyeit firtatta - e levélváltásokból született meg a valószínűség-számítás tudománya. Mindennek azért volt jelentősége, mert kiküszöbölte a matematikából az abszolút bizonyosság elvét, s lehetővé tette, hogy bizonytalan adatokból is megbízható következtetést lehessen levonni. (A feldobott pénzérméről soha nem tudhatjuk, melyik oldalára esik, de megfelelő számú kísérlet esetén biztonsággal megjósolhatjuk a bizonytalan dobások eredményét.)

Az ő nevéhez köthető a hidrodinamika megalapozása is: megállapította, hogy zárt rendszerben a nyugalomban lévő folyadék minden azonos magasságban lévő pontjában a nyomás azonos és minden irányban egyenlő. Nyugvó folyadékban a nyomás csökkenés nélkül minden irányban továbbterjed - e törvény gyakorlati alkalmazásának eredménye a hidraulikus fék és a hidraulikus prés. A gázok nyomásviszonyait vizsgálva megállapította, hogy a légnyomás a magasságtól függ. 1648-ban elvégzett híres barométeres kísérlete során két higannyal töltött csőben hasonlította össze a higany szintjét egy ezer méter magas hegy lábánál és tetején.

A nagyon gondosan dokumentált kísérlet során a két műszer között mintegy nyolc centiméternyi magasságkülönbség mutatkozott. Mindez azt bizonyította: a levegőnek van súlya, amely a magassággal csökken, s hogy a nyomás annál nagyobb, minél nagyobb a nyomóerő, és minél kisebb a nyomott felület. (A nyomás mértékegysége munkásságának tiszteletére lett pascal.) Ez volt egyben az első távkísérlet is, mivel a beteges, koponyatorzulása miatt állandó fejfájásban is szenvedő Pascal nem mászhatott hegyet. A kísérlet végrehajtására így sógorát kérte meg, aki viszont alpinista alkat lehetett, mert a tudomány érdekében még öt alkalommal hajlandó volt a hegy tetejére felbaktatni.

Egy évvel e kísérlete után Pascal a janzenizmus (a jezsuitákkal szemben álló, a kegyelem tanát a középpontba állító katolikus teológiai irányzat) hatása alá került. 1654-ben, miután csodával határos módon túlélte, hogy kocsiját elragadták a lovak, "tüzes kinyilatkoztatást" kapott és teljesen megtért. Rövid élete hátralévő részét aszkétaként egy kolostorban a meditálásnak szentelte, az "ész bizonyossága" után a szívvel való látáshoz jutott el. Ragyogó stílusban papírra vetett írásaiban, így a Vidéki levelekben a jezsuitákat ostorozta. Utolsó éveiben nagyszabású apológián dolgozott, amelyben össze akarta egyeztetni a keresztény vallás tanait az ésszel. Művét nem tudta befejezni, halála után a jegyzetekből, töredékekből állították össze a Pensées (Gondolatok) című kötetet.

Műve a nyugati és a keresztény gondolkodás egyik csúcsa, amely részben már az egzisztencialisták tragikus életérzését vetítette előre. Pascal legismertebb mondása azonban sem a tudományhoz, sem a filozófiához nem kapcsolódik: egy aforizmája szerint ha Kleopátra orra egy kicsit nagyobb, az egész történelem másként alakul.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma