Lelkész és olimpikon
2012. augusztus 6. 17:48
Kóczán Mór református lelkész egyike volt azon olimpikonoknak, akiknél a sport és a vallás jól megfért egymás mellett. Bár a magyar gerelyhajítás első olimpiai érmét Stockholmból hazahozó atléta elöljárói rosszallásától tartva eleinte még álnéven indult az ötkarikás játékokon, később már az egyház is büszkén nézett fel az addig skandinávok által dominált gerelyhajítás harmadik helyezettjére.
Korábban
Kóczán Mór 1885-ben a Komárom-Esztergom megyében (születésekor: Komárom megye) lévő Kocson egy református tanítócsaládban született, édesapja a település lelkészeként tevékenykedett. A leendő bronzérmes olimpikon a Pápai Református Főgimnázium tornaóráin szeretett bele a sportba: rendszeresen edzette magát, amit a teológiai tanulmányai alatt sem mulasztott el.
Főként az atlétikai sportágakban jeleskedett, súlydobás, magas- és távolugrás versenyszámokban több jó helyezést is elért vidéken, amikor Pesten felfigyeltek eredményeire. Meghívták a Budapesti Torna Clubhoz, ám ő a pápai református teológiai iskolát választotta volna, azonban a pesti klub képviselői annyira ragaszkodtak Kóczán csatlakozásához, hogy megígérték, állják az összes költséget.
Kezdetben igen nagy hátrányban volt sporttársaihoz. Egyrészt a teológiai képzés sokat elvett az idejéből, másrészt a különböző atlétikai feladatok eddigi kivitelezését teljesen meg kellett változtatnia: például gerelyt (későbbi olimpiai bronzérmes számát) és diszkoszt a fővárosban látott először, s a körből való dobás is újdonságnak számított a korábbi nekifutások után.
Miután lelkésszé avatták (1907) Csallóközaranyosra került szolgálatra. Részt vett az 1908-as londoni, majd immáron a Ferencvárosi Torna Club versenyzőjeként az 1912-es stockholmi játékokon, ahol diszkoszvetésben, súlylökésben és gerelyhajításban indult. Az utóbbi számban 55,5 méteres dobásával egy bronzérmet hozott haza, amely a magyar gerelyhajítás első olimpiai érme volt. Eredménye azért is említésre méltó, hiszen ő volt az első olimpiai érmes gerelyhajításban, aki nem Skandináviából érkezett.
További érdekes adalék a lelkész olimpikon történetéhez, hogy nem Kóczán Mórként, hanem Kovács Miklós álnéven indult a versenyeken, mivel el akarta kerülni egyházi elöljáróival a konfliktust. Az 1909 és 1911 között a gerelyhajítás világrekordját háromszor is megjavító Kóczán 1916-ban – immáron saját nevén – Magyarország nemzetközi bajnoka lett.
A trianoni békeszerződésben Csehszlovákiához csatolták faluját, így ezután északi szomszédunk színeiben versenyzett egészen 1926-os visszavonulásáig. A kitelepítési törvények következtében Magyarországra jött, s a Baja melletti Szeremlén dolgozott, majd Gödre költözött át. Bár visszavonult sportoló, s immáron nyugdíjas lelkész volt, igyekezett aktívan részt venni a város sportéletében.
Az 1972-ben elhunyt ötszörös magyar bajnok (1911-1914, 1918) tiszteletére Csallóközaranyos sportcsarnokát az ő neve díszíti, ezenkívül Göd Kóczán Mór-vándordíjat is alapított, amelyet a sikeres gödi sportolók kaphatnak meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.
