Koponyalékelés a középkorban
2012. május 14. 09:11
Fúrt lyukak voltak azokon a koponyákon, amelyeket egy középkori temetőben tártak fel Spanyolország északi részén. A két beteg koponyalékelésen ment keresztül, egyikőjük a kutatók szerint a sebészeti eljárás után viszonylag sokáig élhetett. A beavatkozást a prehisztorikus idők óta orvosi és rituális célból is végezték.
Korábban
Kétféle koponyalékelés (trepanáció) létezett: az egyik a sebészi (valódi), amelynek során eltávolítottak egy csontdarabot, megnyitva a koponyaüreget. Ez a beavatkozás életmentő célú volt, többnyire sebesülés és az azt követő koponyaűri vérzés miatt végezték el. A lékelés ugyanis megakadályozta, hogy a fokozódó koponyaűri nyomás miatt beékelődjön a nyúltagy, ahol a legfontosabb életfunkciókat szabályozó központok vannak. A jelképes trepanáció viszont nem hatol át a koponyacsont belső rétegén, vagyis nem nyitja meg a koponyaüreget, egy ujjbegynyi kaparást jelentett a csonton a fej legmagasabb pontján.
A beavatkozás egy vagy több koponyacsontot teljes vastagságában érintett, és végső soron a koponyaüreg megnyitását eredményezte. Tízezer éves koponyákat is találtak Európában, ezeken éles tárgyakat – kovakő, obszidián – használtak. Később az egyszerű fúróeszközök terjedtek el, az egyiptomi, kínai, indiai, római és görög orvosok számára a csontlékelés pedig már szinte természetes, rutinműtét lett.
Míg a sebészek úgy gondolták, hogy az operáció elűzi a migrént, gyógyírt nyújt az epilepsziára, megszünteti a daganatokat, egyes társadalmakban inkább kulturális értelemben vált jelentőssé. Az ősi prekolumbán kultúrákban például a koponyalékelés technikáját makkegészséges embereken hajtották végre, Európa középső és keleti felén pedig a korai temetkezési szokások szerves részévé váltak.
„A bronzkorban a trepanációs esetek igen elterjedtek voltak Európa-szerte, főleg a Földközi-tenger térségében” – közölte Belén López Martínez, az Ovideói Egyetem kutatója, a két, Spanyolországban talált koponyán végzett analízis eredményeit összefoglaló tanulmány társszerzője. „Az Ibériai-félszigeten számos olyan eset ismert, amely a rézkorszakig, négyezer évre nyúlik vissza” – tette hozzá.
A középkorban a gyakorlat már visszaszorulóban volt. Az egyik ilyen ismert eset I. Henrik, Kaszília uralkodójához fűződik. 1217-ben a fiatal, alig 13 éves királyt egy lezuhanó tetőcserép agyonütötte, ezért koponyáján trepanációt kellett végrehajtani. A doktoroknak azonban nem sikerült megállítaniuk a vérzést, így Henrik hamarosan belehalt sérülésébe.
Az Anthropological Science című folyóirat legújabb számában López és kollégái a spanyolországi temetőben feltárt két koponyát vették górcső alá. A 13-14. századból származó leletek egyike egy 50-55 év körüli férfihoz, a másik egy 45-50 közötti nőhöz tartozik. A kutatóknak eddig nem sikerült kideríteniük, hogy a férfinál még életében, vagy már a halál beállta után végezték el a műtétet. A női koponyánál annyi megállapítható, hogy a beteg viszonylag sokáig élt az operáció után, de nem csak ezért érdekes az ő esete: nőkön ugyanis csak nagyon ritkán végeztek ilyen műtéteket (az összes eddig ismert eset 10 százalékában Spanyolország területén).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Az utolsó inka uralkodó nevét vette fel a perui szabadságharcos, Túpac Amaru 19:05
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 18:05
- Az Ermitázs volt az uralkodók közötti „műkincsháború” győztese 16:05
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit 15:05
- Fölényesen győzött a Kisgazdapárt a világháború utáni első választáson 14:20
- Házilag készült hangszeren játszott pályafutása elején Szörényi Szabolcs 12:20
- Már bombák robbantak rajta, de még járt a forgalom a Margit hídon 11:20
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére 09:50