A vasút szerepe Balatonfüred forgalmának alakulására

Társadalmi réteg fürdője

Ez a tendencia a későbbiek során fokozódott. A 20. század elejének adatait vizsgálva egyértelmű, hogy Füred regionális vonzáskörű fürdőből egyre inkább egy bizonyos társadalmi réteg fürdőjévé vált. Ezt 1908. és 1916. adatai érzékeltetik. Előbbi évben például Kassa az ötödik, Kolozsvár a hatodik, míg utóbbiban Kolozsvár a harmadik, Kassa pedig újfent az ötödik legtöbb füredi fürdővendéget kibocsátó település volt.

Nem szabad megfeledkezni Füred konkurenciájáról sem: a Felföldön, a Délvidéken, Erdélyben egyaránt voltak népszerű és jeles fürdőhelyek, amelyek a környék lakói számára Fürednél könnyebben elérhetőek voltak. Ugyanakkor, ahogy az utazási kedv nőtt a vasút nyújtotta kényelemmel, az emberek szívesebben kerekedtek fel távolabbi vidékek (és így fürdők) megismerésére is, illetve a dunántúli megyékből is mind többen utaztak máshova fürdőzni, természetesen nem csupán országon belül, de külhonba is, főleg Ausztriába, valamint Cseh- és Morvaországba.

Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy Füred regionális arculata fokozatosan halványodott, amiben döntő szerepe volt a vasútnak is. A 20. század elejére a dunántúli nemesek és pest-budai kereskedők fémjelezte fürdőhelyből a városlakó kereskedők, iparvállalkozók, értelmiségiek, hivatalnokok, leegyszerűsítve a polgárság, a középrétegek fürdőjévé lett.

Ez több okra vezethető vissza. A füredi árakat csupán biztos anyagi háttérrel lehetett megfizetni, és a megújuló társadalmi rend változásai — dacára a továbbra is nyűgként cipelt egyes feudális eredetű kiváltságoknak — elsősorban a városlakók már említett, polgári rétegét emelték fel, kereslet és a kínálat mindinkább az ő esetükben közelített egymáshoz.

Hangsúlyozni kell a mentális tényezőt is. A fürdő, polgáriasult intézmény lévén, létesítményeivel is egyre inkább a polgárság igényeinek felelt meg. Nem kétséges, hogy ez tudatos törekvés eredménye is volt. Idézzük ismét Orzovenszky fürdőorvost: „Hogy B[alaton]Füredet azon szinvonalra emeljük, melyet az előhaladt polgárosultság, finomult ízlés és életmód igényel, errenézve élénken meg vagyunk győződve: hogy a létező gyógyerőket fokozni, a kényelem és társalmi átalakulás kivánalmainak megfelelni legelső feladatunk."

Füred azonban végső soron megrekedt azon a szinten, ahol a Monarchia nem magyar koronához tartozó részeinek középszerű fürdői álltak. Petneki Áron határozottan mutatott rá: „a legnagyobb magyarországi fürdőhelyek többé-kevésbé ugyanabba a kategóriába tartoztak, mint a cseh és osztrák középmezőny" . Ezzel az elmaradással a hazai szakemberek is tisztában voltak. Nem véletlen, hogy Écsy László füredi fürdőigazgató 1854 őszén tanulmányútra indulva kereste fel például Vöslau, Karlsbad, Franzensbad és Marienbad fürdőit.

Hogy a Petneki megállapításában tükröződő jelenség a későbbiekben sem változott, azt egy kiragadott példán keresztül egy vendégforgalmat mutató statisztika is alátámasztja. 1870-ben Karlsbad 13 549, Baden bei Wien 9017, Teplitz 6506, Franzesbad 6210, Marienbad 6148, Ischl 4471 vendéget fogadott. Ugyanakkor Füred vendégeinek száma csupán 2160 fő volt — amivel legalább az 1264 főt fogadó Gasteint megelőzte. A legnagyobb vendégforgalmat Magyarországon egyébként Herkulesfürdő bonyolította le a tárgyévben, 1870-ben, 4252 látogatója révén.

Térjünk azonban vissza a vasúthoz! E rövid áttekintő tanulmány címében idéztem — legalábbis részben — az alábbiakat: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője, mert drágán kényelmetlenül s lassan senki sem akar fürdőkbe utazni." Mindez a Veszprém című lapban jelent meg 1883-ban. Ehhez képest azonban egészen a 20. századig, tehát 1909-ig kellett várni arra, hogy a vasút a
Balaton északi partját is érintse. Ez év júliusában kelt útjára az első menetrend szerinti járat, egyes források szerint 1-jén, más források szerint 8-án.

A Balaton északi partján húzódó vonalon külön állomása volt — és van ma is — Arácsnak (ami ma már közigazgatásilag Füred része) és Fürednek. A vasútvonal mérnöke, Vasdinnyei Pál a Balaton című lap hasábjain mutatta be 1909-ben ezt a két állomást: „Az Arács-Balatonfüred közút mellett létesített Arács megállótól állandó lassú eséssel érünk a balatonfüredi nyaralók háta mögött Balatonfüred állomásra. Ez a község és a fürdőtelep között középen fekszik, s míg egyrészt kielégíti a község forgalmát, addig másrészt a fürdőtelep nyugalmát sem zavarja. [...] Az utazóközönség bizonnyal gyönyörködni fog a biztos közelből a csendes víztükör örökké változó színeiben, vagy a kőhányásokban erejüket vesztő tajtékos hullámokban, s nem fogja osztani a fatornyos hazájából idetévedő székely nézetét, aki arra a kérdésre, hogy tetszik-e a Balatonmellék, azt válaszolta, hogy »nem rossz vidék, instálom, az bor is iható, csak ez a nagy víz ne volna!«"

Itt érdemes említeni, hogy az új vasútnak még a hivatalos átadás előtt megvolt az első utasa, maga Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás, akinek Füreden állt (és áll ma is) gyönyörű villája. A Balaton című lap így írt erről: „A her¬cegprímás [...] mint rendesen, az idén is Balatonfüreden tölti a nyarat. Május másodikán utazott el kedvelt nyaralóhelyére, s hogy az agg főpásztort megkíméljék a fárasztó hajóúttól, a kormány megengedte, hogy szalonkocsiját a még meg sem nyílt vonalon vontassák Balatonfüredre."

Összességében elmondható, hogy bár a déli vasút révén Füred hamar bekapcsolódott a vasúti forgalomba, az, hogy az északi vasút csak igen későn érte el, nem tett jót a fürdőnek. Ugyanakkor mégsem lehet kétséges, hogy a még kényelmesebbé váló megközelítés is szerepet játszott abban, hogy az 1910-es években például az említett Kolozsvár és Kassa lakosai — az arányokat tekintve legalábbis — igen nagy számban utaztak Füredre.

1. Elindul a vonat
2. Regionális fürdő
3. Társadalmi réteg fürdője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok