Az utolsó nemesi felkelés

2012. március 8. 09:34

Győr hadtörténetének legtöbb áldozatot követelő csatáját, a napóleoni seregek ellen vívott 1809-es ütközetet megörökítő levéltári dokumentumokból és tárgyi emlékekből látható kiállítás péntektől a győri önkormányzat aulájában.


A két hétig látogatható tárlat bemutatja a csata hiteles történetét, a nemesi felkelés szervezésének levéltári forrásait - mondta Bana József, a városi levéltár igazgatója utalva arra, hogy a Kismegyernél vívott győri csata volt az utolsó összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt és egyben a napóleoni háborúk egyetlen ütközete, amely a Magyar Királyság területén zajlott.

A kiállítás korabeli metszeteket, a város ostromát, csatajeleneteket ábrázoló képeket tár az érdeklődők elé, az anyag egy része magángyűjteményekhez tartozik. Felvonultatja továbbá a korabeli francia, osztrák és magyar hadvezérek képmásait, az általuk közzétett egykori felhívásokat. A magyar nemesi felkelő csapatok az osztrák császári csapatokkal együtt ütköztek meg a franciák hadával.

Kevéssé ismert, hogy a magyar nemesi felkelőkön kívül Győr városa is állított ki katonai egységeket az ütközetre - mutatott rá a szakember. Ezt bizonyítják a kiállításon látható katonai szervezési dokumentumok, amelyeket Győr városa bocsátott ki, illetve azok a listák, amelyek a csatában elesett győri polgárok nevét sorolják fel.

Bana József hangsúlyozta: a Petőfi-vers nyomán sokáig csak "győri szégyennek" és "győri futásnak" emlegetett csata tárgyilagos megítélése, rehabilitálása az utóbbi évek nemzetközi tudományos konferenciáin megtörtént. Az új kutatási eredményeket a köztudatba is szeretnék bevinni. A mostani kiállítás ezt a célt szolgálja - jegyezte meg a levéltár igazgatója.

Az első nemesi felkelésre 1797-ben került sor, amely azonban, egy hónap gyakorlatozás után, dolgavégezetlenül feloszlott. Nem került sor bevetésükre 1800-ban és 1805-ben sem. 1809 áprilisában ismét fegyverbe hívták a nemesi felkelő csapatokat, amelyek a Nyugat-Magyarországra benyomuló francia reguláris haderők ellen vonultak. A mintegy 21 ezer főnyi nemesi sereg irányítását I. Ferenc nem a nádor, hanem a császári csapatok vezére, János főherceg parancsnoksága alá rendelte.

A sereg Győr közelében a csanaki domboknál június 14-én délután 3 és 4 óra között megütközött a franciák kb. 55 ezer főnyi hadával. A nem kellően felszerelt és kiképzett nemesi csapatok a franciák tüzérséggel támogatott rohamát nem tudták feltartóztatni, s futásnak eredtek. A nemesi felkelő sereg Komárom felé menekült, magával sodorva a Budáról Győr felé közeledő újabb (tiszai) felkelőegységeket.

A katasztrofális vereség során a nemesi felkelőcsapatok összesen 26 tisztet és 765 közkatonát veszítettek. Az ütközet után többé nem hirdették meg az "inszurrekciót", a fegyverbe hívást. A nemesi felkelőket a következő évtizedekben gyávasággal vádolták meg. A nemesi előjogok ellen folytatott harcban "a győri futás" politikai bizonyíték lett a reformerők számára.

Címkék
MNM Báthori István múzeuma
vajavar.hu

Játsszon!

Honnan származik a következő idézet? „Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki harcol veletek... Harcoljatok ellenük, amíg meg nem szűnik a kísértés és Allah hite nem győz...”

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma