Újra egészben Európa terrakotta hadserege
2012. február 21. 08:45
Nyolc év megfeszített munka után végre sikerült összerakni a Szardínia szigetén talált prehisztorikus harcosok kőszobrait.
Korábban
Az egész hadseregre való alkotásokat több ezer darabból állították össze a régészek. Az életnagyságú szobrokat valamikor az i.e. 1. évezred közepén törték össze. Ez az első olyan szoborcsoport, amelyet Európában találtak, s habár jóval kevesebb darabból áll, mint kínai párja, a félelmetes terrakotta hadsereg, időben ötszáz évvel megelőzi Csin Si Huang-ti agyagkatonáit, s abban is különbözik tőlük, hogy kőből faragták az egyes darabokat.
A konzerválási folyamat nyolc éven át tartott, amely során a 33 harcos szobrából 25-öt teljes egészében helyreállítottak. Eredetileg elit vaskori szardíniai harcosok sírjait őrizték, akiket az i.e. 8. században temettek el; valószínűleg az elhunytakat reprezentálták, vagy csupán mint védőőrök funkcionáltak. A régészek azt gyanítják, hogy a szomszédos Karthágó népe hódította meg a szigetet, s pusztította el a szobrokat, mivel az inváziós hadsereg a helyi hatalom és státus szimbólumát vélte felfedezni bennük.
A terület később feledésbe merült, a karthágóiak helyét előbb a rómaiak, majd a vandálok vették át, őket követték a bizánciak, a pisaiak, az aragóniaiak, a spanyolok, az osztrákok, a savoyaiak, majd a sziget mai „urai”, az olaszok.
A szobortöredékeket csak a hetvenes években találták meg, s újabb egy évtizedet kellett várni, mire Carlo Troncheti olasz régész vezetésével kiásták őket. Akkor csupán két szobor összeállítását kezdték meg, majd 2004-ben újrakezdődött a munka.
A kőhadsereggel újra a kutatások homlokterébe kerülhet a világ egyik méltatlanul elfelejtett civilizációja, a nurági. Az i.e. 16 és i.e. 6. század között fennálló civilizáció az úgynevezett nuraghe-król kapta a nevét. Még ma is mintegy hétezer erőd látható a szigeten, köztük néhány tucat egészen kiváló állapotban maradt fenn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Százezerember védte élő pajzsként a vilniusi parlamentet a litván függetlenség kivívásakor 19:05
- Elképesztő károkat okozott Szerbiának az osztrák-magyar csapatok megszállása 17:05
- Még nem beszélte a nyelvet, de filmszerződést kapott Amerikában Anita Ekberg 15:05
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 12:20
- Hét évig építették a Tay-hidat, aztán elfújta a szél 10:38
- A világ legveszélyesebb hivatala 10:35
- A mai napig számos kérdést vett fel Bárdossy László bűnösségének kérdése tegnap
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára tegnap