Könyv a busójárásról

2012. február 17. 15:53 MTI

Népek-maszkok-Európa: A busójárás európai háttere címmel készült könyv egy tavalyi pécsi konferencia anyagából.


Az Európai Folklór Intézet kiadásában elkészült, bolti forgalomba egyelőre nem kerülő kötet egy tavaly márciusban rendezett pécsi konferencián eredményeit összegzi. Akkor a Népek, maszkok, Európa címmel rendezett eseményen többek között olasz, bolgár, horvát és francia szakértők beszédei hangzottak el a különböző népcsoportok népszokásairól, valamint fotó- és maszkkiállítást is megtekinthettek a résztvevők.

"A mohácsiak által évente megrendezett busójárás európai kontextusban közel sem számít egyedi népszokásnak. A busók összekötik Magyarországot a kontinenssel, hiszen térségünk számos pontján, Anatóliától az Ibériai-félszigetig jelen vannak a hazaihoz rendkívüli módon hasonlatos, maszkos télűző népszokások, felvonulások" - mondta Hoppál Mihály etnográfus, a kötet szerkesztője, az Európai Folklór Intézet igazgatója a pénteki pécsi sajtótájékoztatón.

Mint kifejtette, a kötet arra is igyekszik rávilágítani, hogy a tradicionális, eredeztethetően pogány kultúrából eredő népszokásokra milyen hatást gyakorol a hangsúlyos turizmus, a pénz és a fogyasztás világa. Valós veszélynek nevezte, hogy a hagyományok a kereskedelem "martalékává válnak, ugyanis a pénz ereje megváltoztatja azokat". A kötet bemutatóján jelen volt Arató György, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa, aki azt mondta, a tudományos munka segítségével a népszokásról az eddigieknél is árnyaltabb, teljesebb képet kaphat mindenki, még a hagyomány jelenlegi őrzői is.

Hozzátette: a kötet jó történelmi lenyomata mindannak, ami ma jellemzi a busójárást. Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás idei, már zajló programjain a tavalyi rekordlétszámnál, 750-nél is több, várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja a telet.

A programok lebonyolítását idén a jégzajlás nehezíti. A korábbi évekkel ellentétben idén csak akkor tartják meg a busók farsangvasárnapi dunai csónakos átkelését, ha a Mohács-szigetről vízen érkező álarcosok biztonsága garantálható. A farsangi koporsó vízre bocsátása elmarad, bár a koporsót ettől függetlenül elviszik a Sokac-révbe, ahol élőzenés táncbemutatót rendeznek.

A sokácok híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma