Állatmúmiák kerültek elő Egyiptomból

A különleges, fából készült szobor Egyiptom legendás női fáraóját, Hatsepszutot ábrázolja, aki 3500 éve állt az ókori birodalom élén. Érdekesség, hogy őt szinte kizárólag férfialakban örökítették meg, ezen a szobron azonban kecses női alakjával tűnik ki.

A leleteket még a tavalyi nyári ásatási szezon során találták meg – jelentette be Mary-Ann Pouls Wegner, a Torontói Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a feltárt régészeti terület, Abidosz szent helyként van számon tartva Egyiptomban.

Tény, hogy Egyiptom legkorábbi uralkodói Abidoszt választották temetkezési helyként, mivel az ókoriak úgy hitték, hogy Osirist, az alvilág istenét is itt temették el. Osirisnak templomot is szenteltek a területen, az őt ábrázoló képet pedig onnan a feltételezett sírjához vitték, ahol a szeánsz ideje alatt gondosan őrizték.

A körmenet nagy népszerűségnek örvendett mind a királyi család tagjai mind pedig az átlag egyiptomiak körében. Az útvonal mellett kápolnákat húztak fel az esemény tiszteletére – s tették mindezt annak ellenére, hogy halálbüntetést is kiszabtak, ha az épületek 'belelógtak' az útvonalba. Egy ilyen kápolnát is sikerült feltárni a kutatóknak, akik 3600 évesre datálták az építményt.

A terület nyugati oldalán egy három teremből álló épület maradványa is előkerült, amelyet a feliratokból ítélve a 3200 éve uralkodó I. Szetinek építettek. Itt 83, kétezer éves állat múmiájára bukkantak; legtöbbjük kutyáé, de van köztük két macska, bárányok és kecskék is. A kutatócsapat szerint a feláldozott állatok egy olyan, még fel nem fedezett sírból származhattak, amely időben megelőzi a templomszerű építményt.

A kutyák jelenléte a sakálisten, Upuaut bálványozásával magyarázható, akinek abidoszi körmenete korábbra keltezhető Osirisénál. A kutyákat valószínűleg Upuautnak áldozhatták fel, s mint kiderült, volt olyan négylábú, amelyet meggyógyítottak, mielőtt leölték volna.

Legalább ilyen érdekes az a 65 centiméter hosszú faszobor, amelyen jól kivehető a fáraóknál jól megszokott fejdísz is. „Nagyon kevés fából készült királyi szoborról van tudomásunk” – mondta el Pouls Wegne, aki szerint valószínű, hogy a női fáraó, Hatsepszut atipikus ábrázolásával van dolgunk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye