Esterházy a prágai kegyhelyen

2011. december 11. 14:29 MTI

Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjének emléktáblája is helyet kapott a csehországi kommunizmus áldozatainak prágai kegyhelyén, amely a közelmúltban lett teljes egészében felújítva és jelenleg már a hivatalos felavatásra vár.

A Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a felújított kegyhely központi emlékművére csak két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.

A Konföderáció vezetése ezt azzal indokolta, hogy a tömegsírban több ezer ember nyugszik, s közülük nem mindenki tartozik az ellenállók közé. Minden nevet a központi emlékművön feltüntetni nem lehet, ezért lett kiválasztva két név, akik a börtönökben, illetve a munkatáborokban elhunyt politikai foglyokat jelképezik. A sírban nyugvók nevei a központi emlékmű körül elhelyezett márványtáblákon sorakoznak.
"Mi elsősorban azért tiszteljük Esterházy Jánost, mert a második világháború idején a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben" - indokolta Esterházy táblájának elhelyezését a központi emlékművön Nadezda Kavalírová, a KPV elnöke.

A kommunizmus áldozatainak prágai emlékhelyét a Motol köztemetőben a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Julius Mlcoch, a prágai temetkezési vállalat igazgatója azt mondta, hogy a kilencvenes évek elejéig mintegy 3000 személy hamvait helyezték a hosszú évekig jeltelen tömegsírba. "1965-ben ide szórták azon volt politikai foglyok hamvait is, akiknek urnáját addig a prágai Pankrác börtönben őrizték" - mutatott rá az igazgató.

Esterházy János emléktáblája a felújított kegyhely központi emlékművén nem kerülte el a cseh és a szlovák sajtó figyelmét. Petr Zídek történész és publicista a Lidové Noviny című konzervatív napilapban bírálta a KPV vezetését a kegyhely új képe miatt. Rámutatott, hogy Esterházy Szlovákiában "vitatott" személyiségnek számít, akit nem a kommunista, hanem a nemzeti bíróság ítélt 1947-ben halálra, s "ez az ítélet máig érvényben van". Szerinte érthetetlen, hogy miért van szükség egy Esterházy emléktáblára a Motolban, amikor Esterházynak már van egy csehországi emléktáblája Mírovban, ahol meghalt. A mírovi rabtemetőben 1998-ban állított egy jelképes sírt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége.

Stanislav Krecek, szociáldemokrata parlamenti képviselő ugyanabban a lapban durva történelemhamisításnak minősítette a motoli kegyhely átalakítását. Úgy véli: "ez az ellenállók botrányos megsértése". Felteszi a kérdést: kinek is állítunk emléket Prágában? Szerinte "Esterházy János nem volt más, mint szlovákiai Konrad Heinlen"; "Esterházy a csehszlovákiai magyar kisebbség Csehszlovákia ellenes részének képviselője volt, ahogy Heinlein is a csehszlovákiai németek azon részét képviselte, amely az ország szétverésén dolgozott" - írja a szerző. Krecek azt állítja: Esterházy Csehszlovákia igazi ellensége volt, s egész életében az ország szétverésén munkálkodott.

A neves cseh konzervatív napilap helyet adott Bohumil Dolezal politológus írásának is, aki konkrét tényeken és objektív módon mutatja be Esterházy széleskörű tevékenységét, amely a cseh és a szlovák közvélemény előtt máig szinte ismeretlen.

A szlovák sajtó is felfedezte a témát. A Pravda című független napilap, amely politikailag a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokráciához (Smer) áll közel, pénteken kommentárban bírálta Esterházy emléktáblájának elhelyezését a prágai kegyhelyen. Megállapítja, hogy Esterházy rehabilitációjáért folytatott harc Budapestről kiindulva Kassán át már Prágát is elérte. Szerinte ezt a "Prágában élő megszervezett magyarok" érték el, s a politikai foglyok szövetsége, illetve egy-két politológus felült nekik. A szerző szintén azt állítja, Esterházy nem a kommunisták ellen harcolt, hanem egész életében Csehszlovákia szétverésén dolgozott.

A csehországi kommunizmus áldozatainak felújított prágai emlékhelyét a tervek szerint november közepén kellett volna felavatni, de az egyelőre nem történt meg. Az emlékhely felavatásának új dátuma egyelőre nem ismeretes.

Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma