Megfejtették a keresztesek első arab feliratát

A feliraton II. Frigyes német-római császár (1194-1250) neve olvasható, rajta a következő szöveggel: „Krisztus urunk, a Messiás megtestesülése, 1229”.

Az írásos emléket évekkel ezelőtt Tel Avivban, a jaffai városrészhez közel, egy falon találták meg, de a régészek akkor nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, mivel azt gondolták, hogy az oszmán időből származik. Csak amikor elkezdték kibetűzni jöttek rá, hogy a felirat valójában a keresztes háborúk idején került a falra.

A hatodik keresztes hadjáratot (1228-1229) vezető Frigyes császár a megerősített jaffai váron két feliratot hagyott maga után, egyet latin, egyet pedig arab nyelven. Maga az emlék teljesen érintetlen, és a császár címeit sorolja fel; eddig ilyet sehol máshol nem találtak – még Frigyes szicíliai palotájánál sem.

Frigyes legnagyobb eredménye Jeruzsálem átadása volt a kereszteseknek, miután 1229-ben fegyverszünetet kötött a várost birtokló egyiptomi al-Malik al-Kámil szultánnal. Annak ellenére, hogy korábban IX. Gergely pápa kiközösítette, Frigyes Jeruzsálem királyává koronáztatta magát – ahogy ez a feliraton felsorolt címeiből is látszik.