66 év után szólalt meg Goebbels titkára

2011. szeptember 1. 10:16 The Daily Mail

66 éven át tartó csendet tört meg, s mesélt egykori főnökéről és háborús emlékeiről a náci propagandaminisztérium titkárságának egykori vezetője.

Korábban

A második világháború óta minden egyes megkeresést és memoárjának megírására felszólító kérést elutasított a propagandaminiszter titkárságának vezetője, a ma 100 éves Brunhilde Pomsel. Öt hónapon át tartó puhatolózó "tárgyalás" után azonban kötélnek állt, s interjút adott Németország legnagyobb napilapjának, a Bild című bulvárlapnak, amelyben a Hitlerhez legközelebb álló férfi szolgálatában töltött négy esztendőre emlékezett vissza.

Az idős hölgy elmesélte, ahogyan Goebbels gyermekei vasárnap délutánonként írógépén játszottak, de felidézte azt is, amikor a propagandaminiszterrel libát ettek, vagy amikor Goebbels felesége, Magda ruhákat adott neki, mivel a szövetségesek bombázásakor mindene odaveszett.

Elmondása szerint Pomsel minden egyes szót leírt, ami elhagyta Goebbels ajkát, a magánemberként elhangzottakat és a beosztottjaihoz intézett mondatait is, köztük amelyet Hitler megelégedésére mondott Berlin „zsidótlanításával” kapcsolatban.

Pomsel 1942-ben került Goebbels alá, s egészen a háború végéig, 1945. májusig szolgált a miniszter titkárnőjeként. Míg Goebbels azon igyekezett, hogy magát joviális náci vezetőként láttassa a németek előtt, a hölgy inkább arra emlékszik vissza, mennyire hideg és szörnyeteg ember volt. „Senkit nem engedett magához közel” – mondta el Pomsel. „Soha nem tett fel egyetlen személyes kérdést sem. A végén már azt se tudtam, hogy vajon emlékszik-e a nevemre. Tudta, hogy halálra fogják ítélni a szövetségesek. Öngyilkossága gyáva cselekedet volt” – tette hozzá.

A hölgy gyors- és gépíróként dolgozott a propagandaminisztériumban, illetve a rádiónál. Az áthelyezéséről szóló parancsot nem lehetett visszautasítani, így került Goebbels titkárságának élére. Mint felidézte, a holokausztról semmit nem tudott, „buta volt”, egyáltalán nem érdekelte a politika, a haláltáborokról pedig csak a háború után értesült; a pártba 1933-ban lépett be, azért, mert mint fogalmazott: „mindenki belépett” – nyilatkozta a Bildnek Pomsel.

A hölgy felidézte azt is, miként terelték ki három kollégájával együtt a berlini Wilhelmplatzon elhelyezkedő, könyvtárként szolgáló palotájukból a Sportspalast Stadiumba 1943. február 18-án. Erre röviddel az után került sor, hogy a német 6. hadsereg vereséget szenvedett a szovjet csapatoktól Sztálingrádnál, ami a háború fordulópontját jelentette.

A "totális háborút" meghirdető beszéd keltette katarktikus öröm ellenére Pomsel végig higgadt maradt, mivel a titkárság vezetőjeként a legtitkosabb dokumentumokba is betekintést nyerhetett, amelyekből kiderült, mennyire rosszul áll Németország szénája.

Miután megérkezett a Főnök – Hitler – öngyilkosságáról szóló hír, a benyomuló szovjetek kirángatták a minisztérium pincéjében meghúzódó hölgyet, aki az elkövetkező öt évet az egyik szovjet hadifogolytáborban töltötte. Csak jóval a háború tudta meg, hogy Goebbels feleségével együtt öngyilkosságot követett fel, gyermekeiket pedig megölték.