Az olimpiai láng: ókortól napjainkig

A fáklyafutás az ókori görög tradíció felélesztése nyomán lett újra az újkori játékok nélkülönözhetetlen kelléke. Nyári olimpián először az 1936-as berlini versenyeken, míg a téli ötkarikás játékok közül elsőként Norvégiában, Oslóban alkalmazták. Az ötlet az i.e.6-5. századi görög mitológiában gyökerezik: eszerint Prométheusz előbb ellopta a tüzet az istenektől, személy szerint Zeusztól, az istenek atyjától, majd azt a halandóknak adta át.

A Prométheusz tiszteletére rendezett Lampadedromiát, azaz fáklyafutást a római Veszta-szüzek kötik össze a modern kori hagyománnyal, de felidézi az olimpiai játékok előtt deklarált „szent békét” is. „Egyesíti a mitológiai elemeket” – foglalta össze Cressida Ryan oxfordi ókorkutató. „Nem igazán számít, hogy egyeznek-e a tények, túl rég volt már ahhoz, hogy ezeket tudjuk. Ma mindenesetre a jó erejeként használjuk” – tette hozzá.

Az újkori olimpiák történetében először 1928-ban, Amszterdamban lobbant fel a láng, de csak nyolc évvel később, a német fővárosban tették meg vele az első lépéseket. Napfény és parabolikus tükör segítségével gyulladt meg a fáklya, hogy aztán Berlinből Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia után visszatérjen a fővárosba – azokon az országokon keresztül, amelyek később mind a náci agresszió áldozatául estek.

A láng szimbolikus volt Hitlernek, általa a náci vezetés közvetlen kapcsolatot teremthetett az ókori civilizációkkal. „Szimbolikus hidat szerettek volna húzni az ókori Görögország és a Harmadik Birodalom között. A láng a tisztaságot jelképezte, amely az árja fajt testesítette meg” – magyarázta Ryan.

A második világháború utáni első olimpia, az 1948-as londoni ötkarikás játékok szervezői szintén visszanyúltak a látványos olimpiai elemhez. Ebben az időben több incidens is történt, a fáklya útvonala mentén álldogálók többször is megtámadták az olimpia talán legfontosabb szimbólumának számító jelképet.

Azóta több alkalommal is (pl. 1960, Róma: Az ókori váltás; 1988, Szöul: Haladás és Harmónia) egy-egy témát építettek a fáklyafutás köré, a továbbítás pedig időről-időre változott, volt, amikor síelők (pl. 1952, Osló), máskor pedig úszók (1968, Mexikóváros) vitték, volt fenn az égben, kétszer még az űrben is, (1996, Atlanta; 2000: Sydney) de megfordult lovon, kenuban, tevén,sportoló és híresség kezében.

A szervezőket sok kritika érte, mivel az ötvenes évekig nők egyáltalán nem futhattak a fáklyával. Sokszor volt a politikai csatározások terepe, legutóbb éppen három éve, amikor Pekingben a Tibet-párti emberi jogi aktivisták támadásai miatt csak biztonsági őrökkel tudták garantálni a futás zavartalan lebonyolítását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait