Nem élt "szupercivilizáció" a Húsvét-szigeten

2011. április 27. 10:46 The Independent

Mégsem követhettek el tömeges öngyilkosságot a Húsvét-sziget őslakosai – állítja egy júniusban megjelenő könyv.


A régészeti jellegű érvelés az ún. moai kövek elhelyezkedéséből és megmunkálásából indul ki; a jellegzetes kőszobrok száma több százra tehető, amelyek a helyiek által Rapa Nuinak nevezett sziget partja mentén sorjáznak.

Az 1722. húsvét vasárnapján egy holland felfedezőcsapat által megtalált bennszülötteket túl gyengének találták ahhoz, hogy azt feltételezzék róluk: saját maguk vésték és szállították a köveket egyik helyről a másikra. Az elfogadott teória szerint a szobrokat egy sokkal fejlettebb civilizáció készítette; számuk elérte a 15 ezer főt, a kőszobrokat pedig több száz férfi húzta a partra, ami köré egész iparágak épültek (kötél- és görgőkészítés, speciális szánkók), míg a többiek a munkások élelmezését látták el.

Miután a sziget legutolsó pálmafáját is kivágták, ökológiai katasztrófa következett be, az élelmiszergyártás lecsökkent, majd polgárháború vette kezdetét, amely kannibalizmushoz vezetett. A „revizionisták”, köztük Carl Lipo, a Kalifornia Állami Egyetem és Terry Hunt, a Hawaii Egyetem régésze, azonban azt állítják, hogy ez a bizonyos felsőbb civilizáció egyáltalán nem létezett.

A Rapa Nui kultúrát az európaiak érkezése után kiirtották, a fertőző nemi betegségek, a lepra és a tuberkulózis megtizedelte a lakosságot, az őslakosok száma 1877-re háromezerről 111-re csökkent. A várhatóan júniusban megjelenő The Statues that Walked: Unravelling the Mystery of Easter Island című könyvben Lipo és Hunt azt állítja, hogy a polinéziai gyarmatosítók 1200-ban, nyolcszáz évvel később érkeztek, mint azt a korábbi elmélet állítja, s azonnal nekiláttak környezetük pusztításához.

Lipo szerint a deforesztáció nem tette az átlagosnál jobban elviselhetetlenebbé az életet. Mire a sziget első lakói megérkeztek, a vulkanikus kőzetekben már ugyanúgy nem voltak meg a szükséges tápanyagok, a helyzeten pedig csak rontott a betelepülőkkel együtt érkező nagyszámú rágcsálóhad. A pálmafák elégetése után az őslakosok a köveket használták talajtakarásra, s ugyanők voltak azok, akik a Rano Raraku kőbányából – miután helyben kifaragták – a partra szállították a kőszobrokat.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma