Leprás volt a bizánci kardtól elesett középkori harcos

A baktériumfertőzés okozta ősi lepra tanulmányozásától a kutatók a kór fejlődésének megismerését várják. A leletek segítségével ráadásul a 6-8. század között élt félnomád emberek harcmodorába is betekintést nyerhetünk – adott reményének hangot Mauro Rubini, az olaszországi Foggia Egyetem kutatója. A háborús sebekkel pedig, amelyek sebészi kezelésére bizonyítékok is vannak, a középkori orvostudomány lehetőségeire világíthatnak rá.

„Ismerték a háború művészetét – de a háborús sebek gyógyításának művészetét is” – nyilatkozta Rubini. A közép-olasz Campobasso városa közelében található Campochiaro temetőjét 500 és 700 között használták a területet irányításuk alá vonó lombardok, akik az avarokkal álltak szövetségben. Állandó településre utaló nyomokat nem találtak a régészek, ezért a temetőt feltehetően egy a bizánci hadsereget feltartóztatni hivatott katonai előretolt állás miatt létesítették.

Eddig 234 sír tártak fel, köztük olyanokat is, ahol az emberi csontvázak mellett lócsontok is előkerültek. A lovakkal való temetkezés szokása Szibériából, Mongóliából és a közép-ázsiai térségből ered, s az avarok voltak azok, akik ezt a rituálét magukkal hozták Itáliába – fejtegette Rubini, aki kollégájával, Paola Zaioval három esettanulmányt tett közzé a Journal of Archaeological Science című folyóiratban.

Az első férfi 55 éves korában hunyt el, halálának oka ismeretlen. Azt azonban tudni véli a kutatópáros, hogy mi az, amit biztosan túlélt a harcos: a férfi fejét egy bizánci buzogánnyal érte ütés, amely hat centiméteres lyukat vájt a koponyájában. A katonán később középkori „agyműtétet” végeztek, a férfi azonban túlélte a beavatkozást, a csont pedig még azelőtt összeforrt, hogy a férfi meghalt volna.

A második katona az elsőhöz hasonlóan szintén sérülést szenvedett, de a bizánci harci balta okozta sebesülésbe ő se halt bele. Nem volt ilyen szerencsés a harmadik vizsgált személy: csontjain olyan elváltozások voltak, amit a Hansen-kór, más néven lepra okozott. A leprásokat régen kiűzték a társadalomból, a két népcsoport, az avarok és a lombardok azonban a jelek szerint sokkal toleránsabbak voltak a betegekkel, a fertőzöttet ugyanis a többi halott közé temették. „Az avar társadalom katonailag nagyon rugalmatlan volt, bizonyos esetekben mindenkit – egészségeset, beteget egyaránt – csatába hívtak. Valószínűleg ez a férfi is leprás lehetett, aki a bizánci hadak ellen vesztette életét” – fogalmazott Rubini.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
• Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
• Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
• Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
• Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
• Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus