Tajvan is üzent Tokiónak az új tankönyvek miatt
2011. április 4. 11:11 MTI
Peking tiltakozását követően pénteken Tajpej is hivatalosan kifejezte elégedetlenségét Tokiónál, amiért új japán tankönyvek a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetcsoportját japán területként tüntetik fel.
A tajvani kormányzat tiltakozott, amiért "a japán fél új tankönyveiben egyoldalúan és félrevezető módon jogot formál a Tiaojü-szigetekre (Diaoyu)" - hangoztatja a külügyi tárca közleménye, azzal, hogy a szigeteket Tajvan területrészének tekinti. Egyúttal felszólítja Japánt, hogy a kérdést ésszerűen és bölcsen kezelje, mert ellenkező esetben sérülhetnek a kétoldalú kapcsolatok.
Tavaly szeptember közepén tajvani aktivisták megközelítették a szigeteket, de a japán parti őrség vízen és a levegőben megjelent egységei megakadályozták demonstratív célzattal tervezett partraszállásukat. Tajpejben akkor több mint százan tiltakoztak Japán képviseleténél, ahol zászlót égettek és téptek darabokra, halakat dobáltak. Feltételezések szerint a lakatlan szigetek körüli vizek nemcsak halban gazdagok, de a tengeri talapzat jelentős mennyiségű földgázt és olajat is rejt. A szigetek jelenleg a japán Isigaki kormányzatának fennhatósága alá tartoznak.
A Tiaojü-szigetek (japán nevükön Szenkaku-szigetek) feletti szuverenitás jogát Peking vitathatatlanul fenntartja magának, s csütörtökön a külügyi szóvivő útján adott hangot a tankönyvek tartalma miatti felháborodásának. Kína érvelése szerint a Tiaojü-szigetek a Ming-dinasztia (1368–1644) óta szerepelnek kínai térképeken, s első említésük kínai dokumentumokban az 1400-as évek elejére tehető. 1895. január 14-én Japán titokban elfoglalta a területet, de a II. világháború után született nemzetközi dokumentumok is egyértelműen megállapítják, hogy Tajvan és a környező szigetek Kína területéhez tartoznak. Japán ugyanakkor az Egyesült Államok kezelésébe adta a szigeteket, amely 1971-ben - kétoldalú egyezmény keretében és Kína tiltakozása mellett - "visszaadta" azokat Japánnak.
A szomszédok közötti vita legutóbb akkor lángolt fel, amikor tavaly ősszel a japán parti őrség elfogott egy kínai halászhajót a szigetek térségében, kapitányát pedig több mint két héten át fogva tartották. A konfliktus mindkét országban felkorbácsolta az indulatokat, s komoly diplomáciai összeütközéseket váltott ki, amelyeket civil tiltakozások sora kísért Kína több nagy városában, Hongkongban és Tajpejben.
A kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételekor, 1972-ben a kínai és a japán fél megállapodott abban, hogy a jövőbeli rendezésig félreteszi a kérdést. A két ország 2008 júniusában jutott elvi megállapodásra az ügyben, és 2010 júliusában megtartotta a konkrét lépésekről szóló tárgyalások első fordulóját. Az ismert okok miatt azonban a folytatás elmaradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap