Lisszabon, a földrengések városa

2011. január 25. 12:31 MTI

Négyszáznyolcvan éve, 1531. január 26-án katasztrofális földrengés sújtotta Lisszabont, az elemi csapásnak több tízezer halálos áldozata volt.


Lisszabon, amelynek helyén már a föníciaiak kereskedőtelepet létesítettek, virágzó városnak számított, gazdagságát és kereskedelemben elfoglalt központi szerepét kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. Az egyre gyarapodó település 1255-ben lett Portugália fővárosa, és az évszázadok során területe egyre nagyobbá vált. Fontos gazdasági és politikai szerepet játszott, kereskedő utak futottak itt össze, és innen indultak a nagy portugál felfedezők, köztük Vasco da Gama is Indiába.

A 16. század volt Lisszabon aranykora, amikor Afrikából, Indiából és a Távol-Keletről, később Brazíliából áramlottak ide, és cseréltek itt gazdát fűszerek, rabszolgák, cukor, finom kelmék és más értékes áruk. Lisszabon azonban szeizmikus törésvonal közelében fekszik, ezért gyakran tapasztaltak földmozgásokat a térségben. Ennek hatására ragadt rá "a földrengések városa" elnevezés.

Az első ismert földrengésről már 1009-ben maradt fenn feljegyzés; a 14. században nyolc, a 16 században öt, a 17. században három földrengést regisztráltak. A leghírhedtebb az egész Európát megrázó, akkor 275 ezres várost szinte teljesen romba döntő 1755-ös volt.

Az 1531. január 26-án bekövetkezett földrengést a tudósok a fennmaradt dokumentumokat tanulmányozva erősebbnek vélik, mint az 1755-öst. A földrengés epicentruma ugyanakkor messzebb volt a várostól, mint két évszázaddal később, hullámai azonban érezték Spanyolországban, Észak-Afrikában és Flandriában, sőt Svájcban is. Az elemi csapást szökőár is kísérte, a várost átszelő Tagus folyó kilépett medréből, több száz hajót megsemmisített és elárasztotta a belvárost. Az elemi csapás egyes feljegyzések szerint 30 ezer életet oltott ki, 1500 ház és az összes templom elpusztult. A rombolást csak fokozta a földrengés nyomában kitört pánik.

A lisszaboniak újjáépítették városukat, amelyet aztán az 1755-ös hatalmas földrengés szinte a földdel tett egyenlővé - azóta viszont sem természeti katasztrófa, sem háborús pusztítás nem érte.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma