Családok és címerek

Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a rendezvényről elmondta az MTI-nek, hogy a két ország együttműködésében jött létre a címertan-konferencia, a főszervező a Debreceni Egyetem Történeti Intézete és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem.

Mintegy 50 címeres levelet mutatnak be színes fotókon, előtérben a címerekkel a 16-17. századból 1690-ig, amikor Erdély a Habsburgok uralma alá került. Az anyagból 30 címeres adománylevél az Országos Levéltár tulajdona, de még hat gyűjtemény adott kölcsön adományleveleket a kiállításra.

Ezek a dokumentumok a nemesi kiváltságokat összegzik, van amelyik csak leírást tartalmaz, és van olyan - ha a kiváltságot kapott személy fizetett -, amelyen a címert megfestették. A levelek legtöbbje nemességet elnyerő magánszemélynek szól, ez abban a korban ismert, gyakori műfaj volt. Magyarországon 1947-ben megtiltották a nemesi előnevek használatát, de ma már használhatják a családok, és egyre népszerűbbek a családfakutatások, melyeknek a levéltárak szolgálnak forrásul - magyarázta a főigazgató.

A címert az adományozott cselekedeteiért kapta, legtöbbjük a katonai teljesítményt jutalmazta. A konferencián szó lesz a hivatáscímerekről - például az udvari fogorvos címerébe emberi fogak kerültek -, valamint az erdélyi románok fejedelmi adományairól. A címereket kollektív jelképként is használták vármegyék, települések, polgári közösségek. A címer a középkorban egyenlő volt az azonosítással, mert sokan nem tudtak olvasni, de a címer nyomán tudták, hol járnak, kinek az udvarházába érkeztek, és az úton is "leolvashatták" a hintóra festett címert, amely egyfajta esztétikai élményt is nyújtott - tette hozzá.

A címertartalomnak történelmi olvasata van, művelődéstörténeti tartalma is van, például a megjelenített ruházaton, fegyverzeten, katonai cselekedeten, építményeken keresztül. A címeres adománylevél örökölhető, s ha kihal a család, a címert fejjel lefelé fordítják. Kolozsvárott a Farkas utcai református templomban nagy gyűjteményt őriznek az erdélyi családok címereiből - jegyezte meg Reisz T. Csaba.

Az erdélyi fejedelmek címeradományaiból összeállított kiállítás március 13-ig tart nyitva a Budapesti Történeti Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?