5000 éves lehet Amerika első társasjátéka

2010. december 16. 11:12 National Geographic News

Pont kerülhet a Tlacuachero régészeti lelőhelyén talált félkörök rejtélyére: egy kutató most azt állítja, hogy itt bonyolították le 5000 évvel ezelőtt az Újvilág történetének első társasjátékát.


A mexikói Chiapas tartományhoz tartozó területen fellelhető titokzatos, C-alakú, agyagföldbe vájt lyukak egy kockajáték részét alkották – állítja Barbara Voorhies régész. Ha feltételezése valóban megállná a helyét, akkor ez lenne a bizonyítottan első, Közép-Amerikában meghonosodott játék. Jelenleg erre a címre a 3600 éves, Chiapas-ban űzött labdajáték pályázik, a mostani játék azonban majdnem másfél ezer évvel korábbra tolná ki a társasjátékok történetében vízválasztónak számító határt.

Voorhies még 1988-ban bukkant a körívekre, majd 2009-ben egy másik agyagréteget talált, amelyen további kilenc körívet fedezett fel. A radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy a felső 4300, míg az alsó réteg 4800 éves. Voorhies még abban az évben egy olyan történelmi elbeszélésre bukkant, amely kísérteties hasonlóságot mutatott a Chantuto-lyukak és az ismert bennszülött – így az aztékok által az 1500-as években űzött és az észak-mexikói Tarahumarában a 19. század során elterjedt – játékok között. „Nincs arra meggyőző bizonyíték, hogy az elméletem igaz lenne, de ez egy nagyon erős analógiának számít” – mondta el a Kaliforniai Egyetemen oktató régész.

Ennél is továbbment John Johnson, a Santa Barbarai Természettörténeti Múzeum kurátora, amikor azt mondta: „Nekem ez egy nagyon meggyőző érvelésnek tűnik arra nézve, hogy ez lenne az első indián játék Amerikában”. Ráadásul Stewart Culin 1907-es, Az észak-amerikai indiánok játékai című könyvében látható illusztrációk is azt mutatják, hogy a játék a 19. századi, Arizona államban élt Walapai indiánok körében elterjedt népszerű időtöltési formára hasonlítanak. „Jóllehet mintegy 4000 év van közöttük” – mondta Voorhies, akinek kutatását a National Geography Kutató és Felfedező Társaságának Bizottsága finanszírozta.

A Walapai indiánok kockajátéka kőből, nem pedig lyukakból állt, amelyek félhold alakban helyezkedtek el – a Chantuto indiánok ugyanis nem jutottak kövekhez, mivel az hiánycikknek számított a mexikói tengerpart közelében. A Chantuto indiánok a tengeri gyümölcsökből óriási lakomákat rendeztek, amelyek nyomai még ma is látszanak. Ezért könnyen elképzelhető, hogy amíg megsütötték az ételeket, valamivel el kellett csapniuk az időt, erre pedig megfelelő módot találtak a különböző játékok űzésében.

A játékok – és az evvel járó fogadások – felettébb elterjedt szórakozási lehetőségeknek számítottak az észak-amerikai indiánok körében, különösen a szertartások ideje alatt. A játékok az istenek igényeinek kielégítésére szolgáltak, fokozták a termékenységet, meghosszabbították az életet, elűzték a démonokat és betegségeket gyógyítottak meg vele – írja Culin. Lényegében erre a megállapításra jutott Kathryn Loving 2003-as könyvében, amikor így fogalmaz: „a bennszülöttek azért játszottak szerencsejátékokat, hogy harmóniába kerüljenek az univerzummal”.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma