Atatürk-kultusz hódít Törökországban

2010. november 11. 18:10

Isztambulban minden november 10-én, 9 óra 5 perckor megáll az idő. Légi szirénák harsognak, a gyalogosok megtorpannak, az iskolákban, a gyárakban és a kormányzati irodákban két perc erejéig megáll a munka, az utakon leállnak az autósok is. A törökök az első modern köztársaság megalapítója, a több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt Musztafa Kemál Atatürk emlékét idézik fel ilyenkor, akinek kultusza a mai napig jelen van az országban.

Korábban

A nemzeti mítosz szerint Atatürk egyedül állította meg a nyugati nagyhatalmakat abban, hogy feldarabolják az Ottomán Birodalmat az első világháború után. Ugyancsak ő volt, aki a széteső iszlám birodalomból egy világi köztársaságot hozott létre: eltörölte az 1292 éves kalifátust, az arab ábécét latinra cserélte, továbbá szabadalmaztatta, hogy a nők – nyugati társaikhoz hasonlóan – szavazhassanak. A konzervatív törökök bíztak benne, de nehezteltek is rá, mert a vallást visszaminősítette a privát térbe, az ország pedig behódolt a nyugati normáknak. Ennek ellenére mégis nemzeti hősnek és az ország megmentőjének tekintik.

Emre Aribulan, tetováló művész részére Atatürk személye üzleti szempontból is meghatározó. „A múlt héten négyen jöttek be hozzám Atatürk tetkóért” - mondta a férfi nagy örömmel egy nemrég adott interjúban. „Egy ilyen tetoválás – mutatja a repertoárt – 250-300 lírába kerülne, de csak 150-200-at kérünk érte. Ha rajtam múlna és nem a főnökön, ingyen csinálnám.” „Az enyém akkor készült, amikor Berlinben éltem” – nyilatkozott a 23 éves Gurcan. „Az volt a cél, hogy a német barátaim megkérdezzék, miért csináltattam. Órákig tudtam nekik mesélni.” A fiatal fiú líraian beszélt hőséről: „A törökök számára Atatürk elindította az országot a modernitás útján. Nem volt hozzá hasonló figura a történelmünkben és talán nem is lesz.” „Imádjuk Atatürköt” - teszi hozzá Ayse, akinek a bal alkarján díszeleg a nemzet hősének aláírása – „de a tetoválás egyúttal az iszlám megtagadásának is a jelképe.”

Az ilyen kézen hordott jel akár fegyverként is szolgálhat Törökország durva vallási háborúiban és a sajátos módon ellentmondásos török demokráciában. Sok török vallja, hogy „csúsztatott iszlamizáció” rejtőzik az uralkodó Igazság és Fejlődés (AKP) pártjának munkája mögött. Ahogy a reakció egyre inkább nő, úgy válik Atatürk képe a rendszerellenes tüntetések jelképévé. Az Atatürk szellemében cselekvő gárdistáinak az elmúlt fél évszázad során több puccskísérletben vettek részt. Minden alkalommal Atatürk nevében cselekedtek. A „nemzeti hős” markáns ábrázolása nem csak tüntetéseken, hivatalokban, hanem éttermek, kávézok és fodrászszalonok falain is feltűnik.

Az AKP a konzervatív értékek megtartására törekszik, de emellett sokkal többet tett már a török demokráciáért, mint bármelyik elődje. Betiltotta a halálbüntetést, enyhítette a szólásszabadság korlátozásait, a kurd kisebbségre kulturális jogokat terjesztett ki, és igyekszik biztosítani Törökország tagfelvételi kérelmének kritériumait az EU felé. Ezen felül a Kemalisták demokráciaellenes törekvéseit is megfékezik. „Ők az egyetlen csoport a török társadalomban, akik leginkább a demokratikus fejlődés útjába állnak” – mondta Murat Belge, az isztambuli Bilgi Egyetem professzora.

2008-ban egy török tudós 15 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert egyik tanulmányában azt állította: kezdetben a Török Köztársaság nem volt annyira progresszív, mint ahogy azt a hivatalos könyvek említik. Még a YouTube is letiltásra került az országban 2007 elején, amikor a görög internetezők Atatürköt homoszexuálisnak beállító videót tettek közzé rajta. Ez a videó a törököket teljesen felháborította, bíróság elé vitték az ügyet. Ahelyett, hogy kérték volna a videó azonnali törlését, a bíróság inkább letiltatta a videómegosztó használatát az egész országban.