2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vita az első észak-amerikai indián háborúról

2010. szeptember 24. 14:08

A délnyugat-amerikai Piedras Marcadasnál talált 16. századi fémtárgyakból a régészek arra következtettek, hogy valószínűleg itt csaphattak először össze az Újvilágot meghódító szándékozó európaiak a bennszülött indián törzsekkel.

Amikor Francisco Vasquez de Coronado parancsnok 1540-ben megkezdte az amerikai kontinens elleni hadjáratát, egy bizonyos Bigotes nevű indián egy Tiguex nevű, gabonában gazdag helyről mesélt felettesének. Coronado utasítására Bigotes csapatával együtt felkerekedett, s ekkor azt is megtudta, hogy a Tiguex-ben rengeteg bab és dinnye terem, de sok ott a pulyka is. Ezen felbuzdulva parancsnokuknak azt tanácsolták, hogy már a következő télen vezessen expedíciót a „pueblo indiánok területének szívébe”.

1540 decemberében Coronado és társai mélyen benyomultak a bennszülöttek földjére, s egyre többet és többet – ruhát, élelmet, s nem utolsósorban földet – kezdtek követelni a helyiektől, mire azok fellázadtak, s azzal vádolták meg az idegeneket, hogy a spanyolok asszonyaikkal érintkeztek. A háború elkerülhetetlenné vált, amely végül 1541 januárjának leghidegebb napjaiban tört ki. A pueblo indiánok Mohónál találtak menedéket, majd számszeríjakkal és lőfegyverekkel szerelték fel magukat, amire a spanyolok – egyelőre legalábbis – nem találtak ellenszert. A hódítók ekkor eltérítettek egy forrást, így megfosztották az indiánokat a vízhez jutás lehetőségétől, akik előbb hóból, később pedig egy kútból próbálták enyhíteni szomjukat, utóbbi azonban beomlott, és harminc harcost temetett maga alá.

A háborút érintő legfontosabb forrásunk Pedro de Castañeda de Najera, az expedíció egyik résztvevőjének feljegyzései. Naherja ebben leírja, hogy a spanyolok akkor értesültek a kút beomlásáról, amikor száz asszony és gyermek megszökött Mohóból, majd tizenöt nappal később, mire az ostrom már elviselhetetlenné vált, az utolsó védők a Rio Grandén át akartak menekülni.

Sokan úgy vélik, hogy Piedras Marcadas romjai az egykori Mohóé lehetnek. Köztük van Matt Schmader, Albuquerque egyik régésze, aki fémdetektorral eredt a 16. századi emlékek nyomába, s többek között nyílvesszőt, patkóhoz használt szöget, ólomtöltényt, gombokat és tőrt talált, amelyek a Coronado-expedícióból maradtak itt. A hódítást már harminc éve vizsgáló Richard Flint, az új-mexikói egyetem tanára szerint azonban Moho egy bazalt fennsíkon helyezkedett el San Felipe Pueblo mellett, így sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy Piedras Marcadas egy másik pueblo-rom lehet – erre utal, hogy itt a pueblo indiánok által végzett rituális szertartásoknak helyet adó kivát, nem pedig a forrásokban szereplő kutat találtak, ráadásul a két hely fekvése között is ellentmondások vannak.

Ezen elmélet szerint – mivel Piedras Marcadas sokkal alacsonyabb fekvésű – a vízért kutatók körül a falnak nem szabadott volna beomlani, bár ezt csak a szerencsétlenül jártak csontjainak megtalálása tudná pert döntően bizonyítani. Ez jelen körülmények között szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, mivel Albuquerque városának nincsen az ásatásokra vonatkozó engedély a birtokában.

Flint elmondta, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben körülbelül négyszáz európai – köztük olaszok, portugálok, franciák, angolok és skótok – vett részt az expedícióban, akiket további négyszáz rabszolga és mintegy 1200-2000 mexikói segített. Szinte mindannyian a húszas éveikben jártak, még maga Coronado is csak 29 esztendős volt. Érdekes, hogy a katonák a bennszülöttek ruháját viselték, s csak negyven fémsisakot találtak eddig. A forrásokban leírtakkal ellentmondanak a régészeti emlékek, amelyekből kiderült, sokkal kevesebb indián vett részt a háborúban, ezért már önmagában az is csoda volt, hogy a bennszülöttek az ellenállást választották.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár