Megtalálták az orosz Vasálarcos maradványait

2010. szeptember 14. 08:06 MTI

Orosz régészek az Arhangelszk közelében lévő Holmogoriban végzett ásatásokon vélhetően VI. Iván földi maradványaira bukkantak: ő volt eddig az egyetlen Romanov-házhoz tartozó orosz cár, akinek a temetkezési helye ismeretlen volt.


Az ásatásokon egy szarkofágra bukkantak, s az abban lévő fiatalember lapockáján szúrt sebet találtak. A levéltári adatok alapján ebből következtettek arra, hogy VI. Iván sírját tárták fel.
A hétfői bejelentés szerint igen valószínű, hogy a feltételezés megfelel a valóságnak, legalábbis ez ellen szóló érvet nem találtak. Hangsúlyozták azonban, hogy kétséget kizáró bizonyítékkal csakis a genetika szolgálhat. Mivel azonban VI. Iván testvérei Dániában nyugszanak, ehhez államközi tárgyalások szükségesek.

Alekszandr Zakatov, a Romanov-ház kancelláriavezetője kérdésre elmondta: alapos vizsgálatok szükségesek annak bizonyítására, hogy valóban VI. Iván földi maradványairól van-e szó, de ha a feltételezés bebizonyosodik, a maradványokat a Romanovok hagyományos temetkezési helyén, a szentpétervári Péter-Pál-erődben kell végső nyugalomra helyezni.

Tulajdonképpen Anton Ulrich von Braunschweig herceg, az orosz hadsereg generalisszimuszának, VI. Iván apjának sírját keresték egy egykori templom romjaira épült ház lebontása után. A herceg 1714-ben született, s Oroszországba 1733-ban érkezett Anna cárnő óhajára, hogy feleségül vegye annak Anna Leopoldovna nevű unokahugát. A pár 1740-ben született első fiát, Ivánt a cárnő megtette trónörökösnek azzal, hogy nagykorúságáig a szeretője, Ernst Johann von Biron legyen a régens.

A herceg részt vett egy Biron elleni összeesküvésben, ezért le kellett mondania minden címéről, de Biron bukása után felesége lett a régens, s 1740-ben megtette generalisszimusznak. A régensnő ellen azonban Erzsébet, I. Péter lánya 1741-ben palotaforradalmat hajtott végre, és száműzte előbb Rigába, majd Holmogoriba. Anna 27 éves korában, 1746-ban elhunyt.

Az alig egyéves trónörököst örökre elszakították családjától, előbb Holmogoriban, majd egy erődben magánzárkában tartották azzal, hogy ha menekülni próbál, meg kell ölni. Ivánt, az 1. számú névtelen foglyot Nagy Katalin idején, 1764-ben megpróbálták kiszabadítani, s őrei valóban megölték, majd ismeretlen helyen temették el.

Nagy Katalin a hercegnek felajánlotta a szabadságot azzal a kikötéssel, hogy gyerekeit nem viheti magával, így a herceg Holmogoriban maradt, ahol 1774-ben halt meg. Gyerekeit néhány évvel később szabadon engedték, s attól kezdve Dániában éltek.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma