Megtalálták az orosz Vasálarcos maradványait
2010. szeptember 14. 08:06 MTI
Orosz régészek az Arhangelszk közelében lévő Holmogoriban végzett ásatásokon vélhetően VI. Iván földi maradványaira bukkantak: ő volt eddig az egyetlen Romanov-házhoz tartozó orosz cár, akinek a temetkezési helye ismeretlen volt.
Korábban
Az ásatásokon egy szarkofágra bukkantak, s az abban lévő fiatalember lapockáján szúrt sebet találtak. A levéltári adatok alapján ebből következtettek arra, hogy VI. Iván sírját tárták fel.
A hétfői bejelentés szerint igen valószínű, hogy a feltételezés megfelel a valóságnak, legalábbis ez ellen szóló érvet nem találtak. Hangsúlyozták azonban, hogy kétséget kizáró bizonyítékkal csakis a genetika szolgálhat. Mivel azonban VI. Iván testvérei Dániában nyugszanak, ehhez államközi tárgyalások szükségesek.
Alekszandr Zakatov, a Romanov-ház kancelláriavezetője kérdésre elmondta: alapos vizsgálatok szükségesek annak bizonyítására, hogy valóban VI. Iván földi maradványairól van-e szó, de ha a feltételezés bebizonyosodik, a maradványokat a Romanovok hagyományos temetkezési helyén, a szentpétervári Péter-Pál-erődben kell végső nyugalomra helyezni.
Tulajdonképpen Anton Ulrich von Braunschweig herceg, az orosz hadsereg generalisszimuszának, VI. Iván apjának sírját keresték egy egykori templom romjaira épült ház lebontása után. A herceg 1714-ben született, s Oroszországba 1733-ban érkezett Anna cárnő óhajára, hogy feleségül vegye annak Anna Leopoldovna nevű unokahugát. A pár 1740-ben született első fiát, Ivánt a cárnő megtette trónörökösnek azzal, hogy nagykorúságáig a szeretője, Ernst Johann von Biron legyen a régens.
A herceg részt vett egy Biron elleni összeesküvésben, ezért le kellett mondania minden címéről, de Biron bukása után felesége lett a régens, s 1740-ben megtette generalisszimusznak. A régensnő ellen azonban Erzsébet, I. Péter lánya 1741-ben palotaforradalmat hajtott végre, és száműzte előbb Rigába, majd Holmogoriba. Anna 27 éves korában, 1746-ban elhunyt.
Az alig egyéves trónörököst örökre elszakították családjától, előbb Holmogoriban, majd egy erődben magánzárkában tartották azzal, hogy ha menekülni próbál, meg kell ölni. Ivánt, az 1. számú névtelen foglyot Nagy Katalin idején, 1764-ben megpróbálták kiszabadítani, s őrei valóban megölték, majd ismeretlen helyen temették el.
Nagy Katalin a hercegnek felajánlotta a szabadságot azzal a kikötéssel, hogy gyerekeit nem viheti magával, így a herceg Holmogoriban maradt, ahol 1774-ben halt meg. Gyerekeit néhány évvel később szabadon engedték, s attól kezdve Dániában éltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap