Olimpiát rendeztek volna a megosztott Berlinben

A Kelet-és Nyugat-Berlinre osztott főváros ötkarikás tervének ötlete magának a német kancellárnak (akkoriban Berlin polgármesterének) a fejéből pattant ki, de azt a szövetséges hatalmakkal együtt az NSZK sem támogatta – mondta el a Deutsche Welle német lapnak Christopher Young, a Cambridge oktatója. "A nyugat-német olimpiai bizottság elnöke, Willi Daume és Willy Brandt közös elképzelése akkoriban őrültségnek tűnt. A nyári olimpiai játékokat mindkét városrészben szerették volna megtartani, de az álmuk szertefoszlott, ugyanis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió sem támogatta a tervet" – tette hozzá.

A hamar parkolópályára került ötlet végül az 1972-es sikeres müncheni pályázatnak ágyazott meg. „München volt a második jelölt, ahol Brandt pártbeli barátja, Hans-Jochen Vogel volt a polgármester. Daume eleinte ellenezte az ötletet, majd rábólintott a kancellár javaslatára. Vogel felvillanyozódott az elképzeléstől, mivel városfejlesztési lehetőségeket látott a projektben, s úgy gondolta, hogy ez karrierjében is előrelépést jelentene. Három hónap múlva minden sínen volt” – magyarázta Young.

Az 1972-es müncheni olimpia című könyv szerzője elmondta, hogy a sikeres kandidálás érdekében a német szervezők még az Afrikának szánt fejlesztési támogatások összegét is megemelték. "Akkoriban a kelet-nyugati szembenálláshoz hasonlóan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megosztott volt. Harcba kellett szállni a harmadik világ szavazataiért, s mivel a dél-amerikaiak Madridot támogatták, nyilvánvalóvá vált, hogy a németek Afrikára fognak koncentrálni. Nem hivatalos diplomaták érkeztek elsőként, mint például Alfred Ries, a Werder Bremen elnöke, akit a támogatásukról biztosítottak Afrikában. Német edzők jöttek a fejlődő országokba, az afrikai sportra szánt fejlesztési pénzek pedig megháromszorozódtak" – így Young.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma