Ítélet születhet a véres vasárnap ügyében

Vád alá helyezhetik a véres vasárnapban résztvevő katonákat, miután kiszivárgott az ügyben 10 éve nyomozó brit parlamenti vizsgálóbizottság jelentése: eszerint oktalanul és törvénytelenül követték el a gyilkosságokat.

Kiszivárgott jelentés miatt csaptak magasra az indulatok Angliában: eszerint a bizottság már korábban is kiderítette, hogy az 1972. januári véres vasárnap során a katonák jó része ténylegesen jogtalan gyilkosságokat követett el, ám ezen beosztottakat semmilyen szinten nem vonták felelősségre.
Az észak-írországi Londonderryben 2000 márciusában kezdődött meg a nyilvános vizsgálat az északír zavargások egyik legellentmondásosabb eseménye, az 1972-es véres vasárnap körülményeinek a feltárása érdekében.

1972. január 30-án az északír biztonsági erők megerősítésére a tartományba vezényelt brit ejtőernyősök ugyanis Londonderryben belelőttek katolikus polgárjogi tüntetők tömegébe, 14 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek. A húszezer felvonuló a törvénytelen internálások ellen békésen tiltakozott. A városközpontba érve egy katonai úttorlasznál összetűzésre került sor a tüntetők és a biztonsági erők között. A hadsereg állítása szerint az ír köztársasági mozgalom egy orvlövésze a közeli tetőkről lövést adott le a katonákra, a tüntetők szögbombákkal ostromolták meg őket, ezért volt szükség a fegyverek bevetésére.

Az akkori kormányvizsgálat egy alig 10 hét alatt összedobott, az ún. Widgery-jelentésben felmentette a brit ejtőernyősöket a jogtalan fegyverhasználat vádja alól annak ellenére, hogy az orvos szakértők már akkor megállapították, hogy a katonák válogatás nélkül, összevissza lövöldöztek, és áldozataik többségét közvetlen közelről fejre, testre adott egy-egy lövéssel ölték meg.

A londonderry-i véres vasárnap áldozatainak hozzátartozói azóta követelik a hadsereg fellépésnek újbóli vizsgálatát, mivel az azóta előkerült újabb bizonyítékok is megkérdőjelezik a fegyverhasználat jogosságát. A munkáspárti kormány 1998-ban bízta meg a lordok házának bírája, lord Saville vezette nemzetközi bizottságot a szigetország történetének eddigi legszélesebb körű nyilvános vizsgálata lefolytatására. A testület azóta felkutatta a véres vasárnap több mint 2100 szemtanújának nagy többségét, kihallgattak 1400 személyt, újságírót, rendőrt, tüntetőt, és orvos szakértők újravizsgálták a holtesteket.

A bizottság most több évnyi hezitálás, és halasztgatott vizsgálat után került patthelyzetbe a kiszivárgott jelentéssel, és a The Guardian pár nappal ezelőtt már arról számolt be, hogy az egykori, ma már nyugdíjas éveiket taposó katonáknak bíróság előtt felelhetnek tetteikért.

Míg az áldozatok rokonai támogatásukról biztosították a bizottságot, és a lapnak az ítélet jogosságát hangsúlyozták, mások attól tartanak, hogy egy hasonló beismerés beláthatatlan következményekkel járhat. Nem csak a kárpótlások százait nyújthatják be a brit kormányzathoz, de minden korábbi katonai akció is megkérdőjelezhetővé válik, és ezáltal a brit hadsereg jövőbeli döntésképessége is veszélybe kerülhet.

A jelentésnek egyelőre nincs nyoma: a bizottság szerint az 5000 oldala beszámolót rajtuk kívül még senki sem láthatta.