Győr vára - újratöltve

A város stratégiai helyzete a hódoltság idején, a 16. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet, s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája (Vormauer Wiens -propugnaculum Christianitatis). Az erődítési munkálatokra I. Ferdinánd király 1537-ben adott utasítást, amelyek azután több szakaszban, számos tervmódosítással kerek negyven esztendőn át folytatódtak. Amikor a Haditanács 1577-ben befejezettnek nyilvánította az építkezést, a magyarországi végvárrendszer legnagyobb, olasz rendszerű, fülesbástyás erődítménye készült el.

A hadiépítészet fejlődésével a 17. század közepére szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre Francesco Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661–1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel. A török háborúk végeztével, a 18. század elejére Győr elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809).

A várost körülölelő hatalmas erődítményből mára csupán egyetlen összefüggő részlet maradt meg, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál álló Kastély-bástya és a hozzá kapcsolódó Sforza-félbástya. A napóleoni időket követően ugyanis folyamatosan elbontották a védműveket és a kapukat. A győrieknek különösen ez utóbbi fáj: szinte nincs esztendő, hogy ne merülne fel akár a Bécsi-, akár a Fehérvári-kapu újjáépítésének terve.

Ezt az igényt valósította meg, még ha digitális formában is az a várrekonstrukció, amely a Xántus János Múzeum 150 éves fennállása alkalmából készült. A néhány perces film a török kori végvárat eleveníti meg, bemutatva 16-17. századi építési periódusát. Körbejárhatjuk a várost övező falakat a hét hatalmas fülesbástyával, beléphetünk a reneszánsz várkapukon, felnézhetünk a Tűztoronyra és végül a szemünk előtt repülnek a levegőbe az erős bástyák. Az állandó kiállításon látható film alatt Kátai Zoltán énekmondó lantjátéka hallható: a históriás énekek dallamai a vár fénykorának világát idézik meg.

Az elmúlt félezer évből az erődváros számos ábrázolása maradt fenn: tervrajzok, metszetes látképek és alaprajzok illetve helyszínrajzok, amelyeket látva első pillantásra egyszerű feladatnak ígérkezett a rekonstrukció megszerkesztése. A képi források összevetésekor azonban kiderült, hogy nincs közöttük két olyan, amely azonos módon mutatná be a falak futását és a bástyák elhelyezkedését. További gondot okozott, hogy a három reneszánsz várkapuk közül csupán a Bécsi-kapunak ismerjük a pontos megjelenését, a másik két kapuépítmény esetében megközelítő hitelességű, elméleti rekonstrukciót lehetett csak készíteni.

A falakkal övezett Győr, a mai belváros épületei szintén folyamatosan változtak, a városkép mai arculatát csak a 19. század végén nyerte el. Az anakronisztikus megoldásokat és az alaptalan fantáziálást elkerülendő a várfalak mögött a város mai épülettömbjei tűnnek fel jelzésszerű tömegként, elsősorban a térbeli tájékozódást segítendő.

A rekonstrukciót a győri Széchenyi István Egyetem építész szakos hallgatói: Baló Dávid, Bóta Kata, Lipusz Roland, Nagy András és Soós Attila Timur készítették, a szakmai konzulens Székely Zoltán művészettörténész volt. Megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs