Sziklaomlás vezethet Hannibál nyomára
2010. április 13. 10:53 Times Online
Hannibál és katonái mégis a Col de la Traversette-en, az Alpok egyik legmagasabb, 3000 méter magasan haladó átkelési útvonalán jutottak el Itáliába - derül ki egy új kutatásból, amely az ókori auktorok műveit kombinálta a régészeti és geológiai felmérések legújabb eredményeivel.
Korábban
Hannibál teljesítményét jól ismerjük az ókori auktoroktól: a második pun háború elején váratlanul akart Itáliára törni, ezért a hosszabb szárazföldi utat választotta. Hispánia hegyi törzseiből verbuvált 30 ezer fős zsoldos sereggel, 5 ezres afrikai numidiai lovassággal, és 37 harci elefántjával elindult Hispániából, átkelt a Pireneusokon, majd az Alpokon. Itt egyes katonáival a hideg végzett, míg mások a mélybe zuhanva érték végzetüket, és a csapatoknak alig fele érte el élve Itáliát: 6 hónapi menetelés után i. e. 218 őszén, 20 ezer ezer gyalogossal és 6 ezer lovassal, 3 megmaradt elefánttal érkezett meg Észak-Itáliába.
A történészek évszázadok óta vitáznak azon, hogy erre az átkelésre pontosan hol kerülhetett sor: a többség szerint a Col de Clapier hágón át jutottak el a Póhoz. 1959-ben a British Alpine Hannibal Expedition ezen elmélet igazolására egy Jumbo nevű elefánttal kelt át a hegyeken. Ezt 1988-ban Ian Botham már három elefánttal ismételte meg, és utazásával a leukémia áldozataira szerette volna felhívni a figyelmet.
Dr. William C. Mahaney geomorfológus és kollégái azonban az Archaeometry című szakfolyóiratban közzétett cikkükben (Analysis of burnt schist outcrops in the alps: Relation to historical archaeology and Hannibal's crossing in 218 B.C.) egy korábbi teória jogossága mellett kardoskodnak. Az ókori források elemzésével arra jutottak, hogy a Polübiosz és Livius művében megörökített sziklaomlás csak a Col de la Traversette mellett következhetett be.
A sziklaomlás után Hannibál katonái a kövek alá fát tettek, amit meggyújtottak, majd azt nem sokkal később ecetes borral öntötték le, ami segített a tömbök megrepesztésében. Faanyag bőven volt: a kutatók szerint a korban melegebb volt, és a hegyoldalban az erdőszint magasabban volt a mainál.
Az egyetlen probléma, hogy a Col de la Traversette környékén nem találták nyomát ilyen módon szétrepesztett szikladaraboknak. Ezt leszámítva azonban a hely pontosan megfelel az ókori történetírók leírásainak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Munkahelyeken is buzdítottak a rendszeres testedzésre 17:05
- A 20. század viharai sem tudták elpusztítani a Magyar Cserkészszövetséget 12:05
- Ha már nem lehetett király, tengerészeivel felfedeztette a fél világot 10:36
- A halál balvanói alagútja tegnap
- Kezdetben egyáltalán nem nyerte el a párizsi lakosok tetszését az Eiffel torony tegnap
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát tegnap
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába tegnap
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 2024.12.26.