Kivizsgálják a japán halálosztag tevékenységét

2010. március 30. 08:10 The Daily Telegraph

Több mint 60 évvel a második világháború befejezése után a 731-es egység neve még mindig felháborodást és sokkot vált ki a Távol-Keleten: egy új japán vizsgálóbizottság most a 20 évvel ezelőtt felfedezett áldozatok maradványait szeretné elemezni.


A japán császári hadsereg 1932-ben szállta meg Mandzsúriát, ekkor az Isi Siro által vezetett biológiai fegyver fejlesztő csoport, a 731-es egység Mandzsúriába települt, hogy a helyi lakosságot és hadifoglyokat föláldozva emberi kórokozókat szaporítson. Becslések szerint több tízezer embert öltek meg kísérleti és termelési célokból.

A háború végén a készleteket, berendezéseket és dokumentumokat megsemmisítették, majd az alakulat vezérkara Japánba menekült. Néhány tucat tisztnek ez nem sikerült, ők szovjet hadifogságba kerültek. A Szovjetunóban elítélték őket, de a sztálini kor gyakorlatához képest enyhe ítéletek születtek (2-25 év kényszermunka).

A program vezérkarának zöme amerikai őrizet alá került Japánban, és őket háborús bűnösként nem vonták felelősségre, mivel a felmentésért cserében átadták a kutatások eredményeit az Egyesült Államoknak. A történészek szerint a japán biológiai hadviselés következtében 300 ezer ember vesztette életét.

A most felálló vizsgálóbizottság feladata az egység tevékenységének megismerése lesz: a tervek szerint az áldozatok 1989-ben talált csontjait elemeznék majd, illetve tovább kutatnának az esetleges tömegsírok után is. A közel 100 ember maradványait felfedezésük óta egy raktárban tárolták, hiszen a közéleti botrányok után senki nem volt hajlandó foglalkozni a témával. A hatóságok bár elismerték, hogy háborús áldozatokról van szó, minden tényleges vizsgálatot, és a kínai túlélők DNS-teszt iránti igényét is elutasítottak.

Egy egykor az egységnél szolgáló nővér, Isii Tojo a lapoknak elmondta, hogy a háború végén a szövetséges csapatok érkezésekor a japánok minden, a kísérletekre utaló nyomot megpróbáltak eltüntetni. Ebben ők is részt vettek, így most a hatóságoknak segítve megpróbálják megtalálni, hogy hol lehetnek az eddig fel nem fedezett maradványok.

A legtöbben azonban nem hisznek abban, hogy mindez valaha is megtörtént, és szeretnék elfeledni, hogy Japán mire volt képes a második világháborúban - mondta el az eset kapcsán Amemija Cujosi, aki szerint az is aggasztó, hogy a fiatalok nem tudnak, és nem akarnak semmit sem tudni minderről.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma