Propagandisták nagyították fel a drezdai bombázás áldozatainak számát

A Drezdai Történészbizottság legújabb jelentése (pdf) szerint a brit és amerikai bombázók által okozott, 1945. február 13-15-i tűzviharban „mindössze” 25 ezer ember halhatott meg. A testületet korábban azért hívták életre, hogy tisztázzák a Németországban évtizedek óta dúló számháború valóságát. A szélsőjobboldal ugyanis a mai napig kitart azon álláspontja mellett, hogy a tragédiában legalább félmillióan vesztek oda.

Az elmúlt években a történészek már 25-40 ezer közé tették az áldozatok számát, így sokakat meglepett, hogy a pénteken bemutatott jelentés arra is kitér, hogy a németek többsége szerint több százezren halhattak meg a bombázásban. Nem is volt meglepő, hogy alig egy órán belül 150 tiltakozó vonult a városháza elé, míg Ralf Lunau, kulturális tanácsos is felemelte szavát a történészek ellen, mondván ez a jelentés semmilyen vitának nem vet véget.

A bizottság a városi archívumok, levéltárak, temetők, illetve hivatalos összeírások számadatait vetették össze a szemtanúk beszámolóival, és így kiderült, hogy a 25-26 ezres áldozatszám nagyjából megegyezik azzal, amit közvetlen a háború után becsültek a hatóságok.

A jelentés egyben kitért arra is, hogy sokkal kevesebb, keleti front felől menekülő katona és civil halt meg a támadásban, mint azt eddig hitték. Egyben az is tisztázódott, hogy a számháborúért főként David Irving, szélsőjobboldali, amatőr áltörténész a felelős, aki 1963-ban megjelent, Drezda elpusztítása című könyvében kelt ki a szövetségesek ellen. Az ő munkája azonban azokon a náci jelentéseken alapult, amelyről a szakértők már akkor is tudták, hogy abban a valós áldozatok számát mindenhol egy plusz nullával toldották meg.

A bombázás azonban a mai napig érzékeny téma Drezdában: a támadások ide, 65. évfordulóján 6400 neonáci vonult fel tiltakozásul, ám 12 ezer ellentüntető állította meg őket.

A jelentés (pdf)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?